Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1900. évi működéséről - XIII. Vegyesek
74 biztosítva. Lösznek végre a parkban alkalmas pontokon gyermekjátszóhelyek is. A fentiekbfn vázolt paikozási terv jelenleg a végrehajtás stádiumában van. FreSnczSJózsef" ^ fehérvári-űtnál és a prcmontori útnál is nagyobbmérvö fásítást híd közeiében.vett a székesfőváros kilátásba. Az ide vonatkozó terv lényeges átalakítását kellett azonban kérnünk a következő észrevételek miatt: A Sárosfürdő uj telke mentén a járdában tervezett fasor még nem ültethető el, az itteni támfal és akna miatt; ezzel a fasorral tehát várni kell addig, mig a járda kellő lejtszinnel egész szélességében rendelkezésre fog állani. A műegyetem telkének északi homlokzata elé tervezett square végleg mellőzendő; ennek a czóljára ugyanis a szabályozás időközi módosítása folytán nincs elégséges terület. Ellenben szükséges, hogy ezen a helyen 10 mtres átmérővel biró kör alakjában egy nyughely létesittessók és annak közepére egy kandella- ber állíttassák. A fehórvári-út és promontori-út összefolyásánál tervezett squaret illetőleg szükségesnek találtuk, hogy itt — figyelemmel a közszük- sógletre — mielőbb egy Beetz-fóle nyilvános illemhely állíttassák fel s a square ehhez képest és ügyelve különösen az illemhely takarására, parki- roztassék. A megfelelő újabb tervet a főváros még a múlt évben előterjesztvén, hozzájárultunk. Utadtásaám' A közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. t.-cz. 155. §-ának 1. pontja értelmében tartozik a székesfőváros az 1870. évi X. t.-czikkel alkotott s kezelésünk alatt álló fővárosi pénzalapba egyebek között a házadónak I7a%-át beszállítani, még pedig tekintet nélkül az esetleges adó- mentességre. Miután a székesfőváros felsőbb jóváhagyással arra a megállapodásra jutott, hogy fentebb említett törvényes kötelezettségének úgy fog eleget tenni, hogy az 1890. évi I. t.-cz. 155. §-ának 1. pontjában felsorolt egyenes állami adók után 172%-ban megállapított útadót vet ki és szed be: ennélfogva a gondjainkra bízott fővárosi pénzalap nevében jogunk és kötelességünk igényelni, miszerint ez az LAVo'OS útadó megüsse a dotatió- nak azt a mértékét, melyet a törvény a fővárosi pénzalapnak rendelt Azt tapasztaltuk mégis, a 80 évi rendkívüli adómentességet élvező házaknál a székesfőváros az útadót csak a mentesség első 15 évi szakában veszi ki, az eszményi adóalap után, ellenben a mentesség második 15 évi szakában már csak a tényleges adót veszi a kivetés alapjául. Minthogy pedig az a másfél százalék, melyet a székesfőváros a házadó után a fővárosi pénzalapba szállítani tartozik, a törvény világos szavai szerint az időleges mentességre való tekintet nélkül számítandó, a fentebb jelzett eljárás folytán a fővárosi pénzalap kétségtelen rövidségen szenved; mert még a mentesség egész 80 évi időszaka alatt a brutto hárbórjövedelem 22%-ával felérő eszményi állami adó után volna igénye l'AéVo-ra, addig a székesfőváros mostani eljárás szerint a mentesség második 15 évében csak a brutto-bérjövedelem 107o-a után kapja a másfél százalékot. Ennek ellenében a székesfővárosi tanács s a közigazgatási bizottság is, hova az előbbinek határozatát fellebbeztük, úgy érvelt, hogy a második 15 óv alatt a kérdéses házak már nem élveznek mentességet s igy az útadó is a tényleges 10%-os állami adó után vetendő ki. Ebben az érvelésben nem nyugodhattunk meg; mert a kérdés nem az absolut mentességben, hanem azon fordul meg, hogy a 80 évi kedvezményes időszak második felében is oly kedvezményt élveznek ezek a házak, mely az általános adótörvényekkel szemben minden esetre mentességet jelent, bár csak egy része alól is azon terhekuek, melyet különben viselniök kellene.
