Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1900. évi működéséről - VII. Vizmű

50 meglevő vizmedenczóből nem láthatók el kellő viznyomással. Az ellátandó terület egész nagysága 412,0 hectar; ebből azonban levonásba hozatott két téglagyár nagyobb kiterjedésű agyaggödre, mint a melyeken számításba vehető időn belül lakóházak nem fognak épülni, továbbá néhány sörgyár és téglagyár, melyek saját vízvezetékkel birnak, összesen mintegy 660 hectar kiterjedéssel. A vizszükséglet megállapításánál hectaronként 100 lakost és fejen­ként 250 liter vizet számítottak épen úgy, mint annak idején a balparti csőhálózat tervezésénél. Felvették továbbá az utak és terek öntözésére a területnek megfelelő 1 ínm-es víztömeget, a keresztúri-temető öntözésére 3350.0 in'-t, a gyüjtőfogház vízszükségletére 250 0 m3t, a Maglódi-út öntö­zésére valamint ezen út és a vele párhuzamosan haladó Névtelen-út men­tén épülő házak vízellátására 4300 m3-t, a vízvezetéket igénybe venni óhajtó gyárak részére 525 0 m3-t, a magyar királyi államvasutak rákosi pályaudvara részére 100*0 m3-t, a Maglódi-út és a magy. kir. államvasutak vonala között levő terület vízellátására (76 hectár á 50 lakossal számítva) 950.0 m3-t. Az igy számított összes vízszükséglet kerekszámban 13000 m3-ttesz ki. A terület részére tervezett vizmedencze nem mint a fogyasztás változatosságához mért kiegyenlítő vizmedencze terveztetett, hanem szá­molva azzal a körülménynyel, hogy itt a víz nyerésére egy a maximalis órai szükségletet lényegesen meghaladó víztartalmú medencze áll rendel­kezésre, melynél nem bir káros hatással a vizel vételnek egyenetlensége; számolva továbbá azzal a körülménynyel, hogy dugattyús szivattyugépek- nél az üzem gazdaságosságának hátrányos befolyása nélkül, a napi fogyasz­tás változásának határain belül a vízszállítást növelni vagy csökkenteni lehet: csupán nyomás szabályozó víztorony terveztetett 350 m3 űrtarta­lommal. A medencze legfelső víztükre +75-0 méter Dunasempont feletti magassággal terveztetett és igy az elosztó csőben előálló 12-65 m. nyomás veszteség mellett a legtávolabb eső gyüjtőfogház Ill-ik emelete (-(-56-0 m) kielégítő módon látható el. A toronyban elhelyezendő vizmedencze 10,0 méter átmérővel és 3 5 méter kihasználható vízmagassággal biró vaspléh medenczeként van tervezve­A vízmű szivattyú telepének elhelyezésére a kőbányai Kápolna-téri vizmű-telep van kiszemelve, hol a gépház, kazánház és a melléképületek végleges nagyságban nyernének elhelyezést oly czélból, hogy a vizszükség­let később bekövetkező növekedésével a jelenlegi fogyasztáshoz mért gép- berendezés akadálytalanul kiegészíthető legyen. A gépházat 3 szivattyugép befogadására tervezték úgy azonban, hogy ezek közül jelenleg csak kettő állíttatnék fel és pedig mindegyik a 13000 m3 napi fogyasztásnak meg­felelő 542 m3 órai fogyasztásnak felét, a.zaz 27 I m3-ert lenne képes gazda­ságos üzem mellett szállítani és az egyik tartalékul szolgálna. A vizszük­séglet növekedésével lenne felállítandó a 3-ik szivattyugép a teljes 542 m3 órai vízmennyiségnek megfelelő munkabírással. A szivattyugépek a kőbányai vizmedenczék fenekéig érő egyenkint 500 mm. átmérőjű szívócső segélyével fogják a vizet felemelni és a víz­toronyba felnyomni A víztoronyból elágazó csőhálózat gazdaságosság és viz szolgáltatás szempontjából legelőnyösebben választatott meg, de jelen­leg annak csak egyik része és részben ideiglenes jelleggel kerülne csak ki­építésre, a másik rész időről-időre a felmerülő szükséghez képest fektettetnék le.

Next

/
Thumbnails
Contents