Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1899. évi működéséről - I. Szabályozás
16 — A VII. kér. Gizella-ut kiszélesítése Vili. kér. Kender-utcza szabályozása kozásánál mintegy 1300 C-öl terület marad square czéljára. 4. Az Egressy-ut közelében a Hungária-ut és Mexikói-ut között mintegy 2700 Q-öl terület kisebb park czóljaira lesz felhasználva. Miután megvizsgálva, úgy találtuk, hogy ez a főbb vonásaiban fent ismertetett szabályozási terv helyesen illeszkedik be az általános szabályozás keretébe, a kitűzött czélt, hogy t. i. a telkek 300 LJ-öles parczellákra legyenek oszthatók, kellőkép biztosit]a, gondoskodik a forgalom czélszerü lebonyolitásáról, terek alakításáról s minden vonatkozásában a szépészeti igényeket is kielégíti, azt a kapcsolatosan tervezett fekszinek egyidejű megállapitása mellett elfogadtuk azzal, hogy az uj helyzethez alkalmazkodva, a nyaraló-övezet határát a bécsi ut mentén a hajtsár-ut felhagyandó szakasza helyett az amerikai-ut, a déli oldalon pedig a felhagyott régi csömöri-ut helyett, melyből a Bosnyák-utcza keletkezett, a csömöri ut uj vonala képezze. Önként érthető, hogy a szabályozási terv csak a székes-főváros hozzájárulásával fog érvényre jutni s csak ezután fogunk véglegesen határozni a felett, hogy a parczellázási minimum a fentebb megjelölt területen az eddigi 600 Oöl helyett jövőre 300 □ -öl legyen. A székes-főváros a Gizella-utat 8 ölre óhajtotta volna kiszélesíteni oly formán, hogy a keleti oldalon az előkertek, építkezések és telekrendezések alkalmával az úthoz csatoltatnának. Ítészünkről ezt a kiszéle- sitést nem tartjuk szükségesnek. Elég széles járda mellett ugyanis a Gizella-uton 6-20—6-50 mtres kocsiút van, mely a forgalom igényeit most teljesen kielégiti. A jövőben pedig a forgalom nagyrészt a Hungária- körutra fog terelődni, mely a közvetlen szomszédságban van. A házak egymással szemben a Gizella-uton mintegy 11 —12 öl távolságra vannak; helyzetük tehát a légjárat és a világosság szempontjából kifogástalan és ezen az állapoton a kiszélesités amúgy sem javíthatna, mert a különbség csak abból állana, hogy a keleti oldal előkertje az ut testéhez csatoltatnék. Ezekhez járul, hogy az előkertet az egyik oldalon elvenni, a másik oldalon pedig meghagyni, már szépészeti szempontból sem volna megengedhető. Egészen más lenne a helyzet, ha az összes érdekeltek mind a két oldalon felhagynák az előkertet és területét az ut kiszélesítéséhez ingyen átengednék. Erre az esetre és ily módon a kiszólesi- tést nem elleneztük. Hogy a kerepesi-ut és az űllői-ut között a kender-utcza irányában közvetlen kapcsolat keletkezzék, még 1897-ben határozatba ment, hogy a kender-utcza a mostani 5 ölről 6 ölre kiszélesittessék, másrészt pedig a József-utczától a tavaszmező-utczáig szintén 6 ölben meghosz- szabbittassék. Ezt a meghosszabbítást a főváros a múlt évben már el akarta ejteni, mert a kisajátitásoknál a tulajdonosok túlságos kártalanitási igényeket támasztottak. Tekintettel mégis a meghosszabbítás czéljára és azon körülményre, hogy e czél érdekében a kender-utcza meglevő szakaszának kiszélesítésére mi már tetemes áldozatot hoztunk, hozzájárulás helyett a kérdést a1 főváros újabb megfontolásába ajánlottuk, kiemelve azt is, hogy elvi szempontból sem helyes az egyszer megállapított szabályozást nyomós ok nélkül felhagyni. De másrészt kijelentettük, hogy a mennyiben a kender-utcza folytatólagos megnyitása az újabb kísérletnél
