Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1899. évi működéséről - I. Szabályozás
r — 4 — Az I. kér. Virányos-, kútvölgy Istenhegy-, Orbánhegy- és Marton- hegy-dülök szabályozása részint 3%, részint 2 4%-os lejtéssel esik, mig a szinház-utcza éjszaki fele körül-belül a mai fekszinében csatlakozik a főherczeg Albrecht-uthoz, a a disztér fekszinei pedig egészen változatlanok maradnak. Ez a szabályozási terv, melyben a kérdés legszerencsésebb megoldását láttuk, hozzájárulás végett most a székes-főváros tárgyalása alatt áll. A kivitel sorrendjét illetőleg, első feladat, bogy a hadtestparancsnokság uj épülete a számára kijelölt helyen mielőbb megépüljön, és ezt annyival inkább reméljük, meid az uj ministerelnöki palota épitése természetesen csak azután veheti kezdetét. Az I. kér. Virányos-, Kút völgy-, Istenhegy-, Orbánhegy- és Mártó u- hegydülők szabályozását revizió alá vevén, a megejtett helyszini tanulmányok és felvételek eredményéhez képest a szabályozás uj tervét megái lapítottuk. Ezek a dűlők a budai hegyvidék ama részét képezik, melyet egyfelől a tömörebben beépült Krisztinaváros, másfelől pedig a nyaralók építésére már tekintélyes mértékben kihasznált terület határol. Mai meredek, keskeny dűlő útjaik, melyek legnagyobbrészt hegyi vizek levezetésére szolgálnak, a szabályozott vidékkel és a távol eső fő útvonalakkal csak igen hiányos módon vannak összefüggésben s az egész nagy terület a kedvezőtlen terepviszonyok s a számos hegyi vizet vezető árkok miatt egymástól elzárt, kisebb-nagyobb telekcsoportokra van osztva Ebben a helyzetben a szabályozási terv készítésénél irányadó volt: 1-ször a törekvés, hogy a dűlők úgy egymásközött, mint a már rendezett vidékkel szerves kapcsolatba jussanak; 2-szor, hogy a hegyi vizek megfelelően elosztva e czólra szolgáló árkokban találják levezetésüket; 3-szor, hogy minden egyes telek közúton legyen megközelíthető; 4-szer, hogy a szép kilátást nyújtó pontokon kisebb-nagyobb terjedelmű nyughelyek álljanak a közönség élvezetére és 5-ször, hogy a nagy terjedelmű szabályozási művelet fokozatosan legyen végrehajtható, Ezeket tartva szem előtt, a zugligeti ut és Béla király-utja között tervezve van egy 12 mtr széles fő-ut, mely egy, 350 mtr hosszú szakaszának kivételével, 5%-ot meg nem haladó emelkedéssel átszeli a Virányos- és Kutvölgy-dűlőket és alapját képezi e dűlőkben tervezett összes többi utaknak, olykép, hogy egyszersmind az Istenhegyi dűlővel is összeköttetést létesít. E fő útvonalra alapított úthálózat tervezésénél gondot fordítottunk arra, hogy a közúti vaspálya és a svábhegyi fogaskerekű vasút minél több irányból és minél rövidebb utón legyen megközelíthető, feltételezve az állomáshelyek megfelelő szaporítását. Az Istenhegyi dűlő szabályozásánál a kutvölgygyel való összeköttetésen felül másrészt arra törekedtünk, hogy az u. n kis svábhegy környéke, mely a tömören beépített város határán fekszik, a meglevő úthálózatba czélszerüen beilleszkedő utakat nyerjen. Ami továbbá az Orbánhegy és Mártonhegy-dülőt illeti, nem kerülhette el figyelmünket, hogy ezek a dűlők távol esnek azon útvonalaktól, melyeken közúti vasúti közlekedésről is gondoskodva van. Itt tehát szükséges volt oly fő útvonalat tervezni, mely közúti vasúttal ellátott fő közlekedési érből indul Ki s méreténél, meg lejtviszonyainál fogva alkalmas legyen arra, hogy a fejlődés során, ha a viszonyok ugv alakulnak, majd közúti vasutat is fogadhasson be. A kérdéses fő-ut a külső kőrútból indul ki s a svábhegyi műárok mentén halad, áthidalással keresztezi az Istenhegyi utat, érinti a kis svábhegyet, majd serpentin-vonalban kanyarodik fel az Orbánhegyre, ezt végig szelve eléri a Mártonhegyet s ezen át haladva a farkasréti te-
