Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1898. évi működéséről - IX. Vizmű
64 A végrehajtott 255 próbafúrás Dunakesz határában 3,0 kilométer hosszaságban, azzal szemben és azon felül a Szt-Endrei sziget partján 7.0 kilometer hosszaságban mindenütt víztermelésre alkalmas réteget derített ki. A kavicsréteg a Duna sempontja felett 45,0 méter magasságban lévé talajszin alatt 3—4 m. mélységben kezdődik és a Duna sempontja alatt 5—11 méter mélyen íekvő kék agyag rétegig terjed; vastagsága tehát 6 és 12 méter között váltakozik. A kaviosréteg halmaz állapotát a vizsgálat a Szt-Endrei sziget partján kitűnőnek találta, amennyiben ott a réteg általánosan nagyszemű, a vizet jól átbocsátó kavicsból áll; kevésbbé előnyös a kavicsréteg halmaz állapota a dunakeszi parton, hol a réteg apróbbszemü egyedekből áll. melyek a Duna felé mindinkább finomulnak. Mindkét part kavicsrótegóből meritett viz a jelenleg termelt káposztásmegyeri vizzel azonos jó minőségűnek tu láltatott. A termelhető viz mennyiség számitásánál a vizmű igazgató a jelenleg már üzemben levő és összesen 2,0 kilométer hosszn partvonallal biró vízműnél az öt éves üzem alatt észlelt adatokat vette alapul Azt tapasztalta ugyanis, hogy alacsony téli vízállásnál partvonal-kilometeren- ként naponként átlag 24000 köbméter termelhető, mig közepes, 2—3 méteres nyári vízállásnál kilométerenként átlag 30000 köbméter a napi termelés. Ezen alapon számításba véve a szentendrei szigeten épült 1,2 kilométer partvonnllal biró 10 kutból álló kiegészítő részt is, a káposztásmegyeri vizmű első része, melynek termelése előzetesen a kiegészítő 10 kút nélkül 120000 köbméterre volt előirányozva, a 10 kút beleszámításával összesen 3,2 kilométer hosszú partvonalon téli kis vízállásnál 76800 köbmétert, nyári közepes vízállásnál pedig 96000 köbmétert képes adni. A próbafúrások által feltárt további 10 kilométer partvonal ugyanezen alapon számítva kedvezőtlen téli vízállásnál 240000 köbméter, közepes vízállásnál pedig 300000 köbméter, tehát a két rósz együtt véve kedvezőtlen téli vízállásnál 316800 köbméter, közepes nyári vízállásnál pedig 396000 köbméter termelésére lesz képes. Ha a számításnál a vízszükségletet veszszük alapul, mely a káposztásmegyeri vizmű teljes kiépítésének idejére a balparti városrészekre felvett 1 millió lakosságnak és fejenként 240 liter maximalis napi vizfogyasztás- nak megfelelőleg maximumban 240000 köbmétert, télen pedig vagyis a kedvezőtlen vízállás idején, a mikor a szükséglet mintegy 25"/0-al csekélyebb, ennek megfelelőleg 18000 köbmétert tesz ki; akkor azt találjuk, hogy a káposztásmegyeri vizmű kiépített első és most feltárt második részének összesen 13.2 kilométer hosszú partvonalán az igénybevétel téli kedvezőtlen vízállásnál 180000 köbméter össztermelésnek megfelelőleg kilométerenként 13846 köbméter, közepes nyári vízállásnál pedig 240000 köbméter maximalis össztermelésnek megfelelőleg 18461 köbméter lesz; vagyis a maximalis szükségletnek megfelelő kilométerenkénti igénybevétel jóval alatta van a kilométerenként jelenleg elért termelő képesség minimumának, a napi 24000 köbméternek. A tovább fejlesztésre ezúttal bemutatott terv a 10.0 kilométer hosszban feltárt kavicsrótegnek csak 6,0 kilométer hosszú részét használja fel és a Szt-Endrei szigeten távolabb eső 4,0 kilométer hosszú partvonal
