Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1897. évi működéséről - I. Szabályozás

9

ménynyel is, hogy a jobbparti hegyeken elterülő vadregónyes városi erdőben a népesség nagy része a nagy távolság és a költséges közlekedési eszközök miatt legalább rendszeresen alig kereshet üdülést, a város rendezésére hivatott tényezők elsőrendű feladatának tekintjük, a balparton, hol a lakosság túlnyomó nagy zöme van elhelyezkedve, oly üdülőhelyről gondoskodni, mely úgy a jelen, mint a jövő igényeit kellőleg kielégítse.

E czélra kiválóan alkalmasnak tartjuk a ligettelki dűlőt, nemcsak azért, mert mint a székes-főváros tulajdona, rendelkezésre áll, — de azért is, mert magasan fekszik, felülete hullámos, altalaja száraz, egészséges; helyzeténél fogva sem városfejlődési, sem közlekedési akadályt nem képezhet; kiterjedése 500,000 négyszögöl, tehát közel kétszer akkora, mint a Városliget. (Ez utóbbi 280,000 négyszögöl.)

■ A szóban forgó szabályozási terv készitósénól irányadók voltak még a következő szempontok:

1. hogy a város egyik szólót a másikkal összekötő körutak megfelelő elhelyezést találjanak és sugárutakkal kellőleg kapcsolatba jussanak;

2. Kőbányának az ottani iparvállalatok következtében máris nagy mértékben kifejlődött forgalma megfelelő uj főközlekedési erek nyitásával a város különböző részei felé jól megosztható legyen;

3. a kijelölt nagy városerdőbe a város belső és külső részeiből egyaránt czólszerüen és lehetőleg rövid idő alatt ki lehessen jutni;

4. a tervezett utak a czólszerü irány fenntartásával az egyes telkeket úgy érintsék, hogy ezek egymástól függetlenül rendezhetők és czólszerüen beópitbetők legyenek;

5) a közúti vasút hálózata e külső körutakon és sugárutakon is szerves kapcsolatba jusson a belső hálózattal;

6. a tervezett nagy erdőn kivül megfelelő helyeken kisebb parkok legyenek ;

7. különböző közczólokra nagyobb szabad terek és telektömbök álljanak rendelkezésre.

Ezeknek megfelelően a Törökőr-dűlőben a Róna-utcza fő-útként van kifejlesztve; — kiindul a Hajtsár-útból, és a Kerepesi-utat, valamint a tervezett nagy erdőt átszelve a magyar állam-vasút alatt a Halom-utczában nyeri folytatását és a Kápolna-utczai uj térben végződik- A mellékutak hálózata a székes-főváros tulajdonát képező nagy kiterjedésű tömböt nem érinti, hogy előre nem látható szükség beálltával nagyobb telkek is álljanak rendelkezésre. Kern érinti továbbá a szabályozási terv a Mexikói utat, melynek ügye vegyes bizottsági tárgyalás útján külön megoldásra vár.

A Ligettelki-dülőt — mint emlitettük — a terv egészben városerdőnek szánván, két, egyenként 24 öles út kiliasitására szorítkozik, melyek a majdani városerdőt keresztül fogják szelni. A városerdő berendezésének közelebbi módozatai az elvi elhatározás után annak idején lesznek meg- állapitandók.

A Fehórúti-dülőt több kör- és sugár-út szeli át, úgy, hogy ne csak e dűlő területe, de Kőbánya is a város bármely részéből a legrövidebb úton meg legyen közelíthető. Különös fontossággal fog bírni az a körút, mely a Kerepesi-út mellett, a Vezór-i»tczával szemben fekvő térből indul ki és e dűlőt átszelve s a magyar álla^fvasút felett építendő hídon átjutva

2