Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1897. évi működéséről - I. Szabályozás
i Az V. kerületi Visegrádi- utcza áthelyezése és megnyitása Uj utczák nyitása az V. kér. Váczi-út és a Duna között. Az V kerületi Wahrmann- utcza mentén tervezett tér A VI. kerületi nyugoti pályaudvar alatt alagút 2. Az árkádokkal való építkezés eszméjét elejtettük, mert árkádokat e helyen a homlokzatoknak részben túlságos rövidsége miatt nem lehet helyesen alkalmazni, azok az épület czélszerütlen beosztását vonják maguk után, megdrágítják az építkezést és csökkentik a telkek értékét. 3. A symmetria és az aestlietikai hatás biztosítása czéljából, — a telkek értékesítésénél gondunk lesz arra, hogy a fólkörü térre néző telkeken az emelendő épületek egyenlő párkánymagasság mellett azonos művészi elvek szem előtt tartásával hasonló homlokzati kiképzést nyerjenek, tetőzetük pedig a netán alkalmazandó tornyokkal együtt úgy a magasság, mint az arányosság szempontjából akként lesz kiképzendő, hogy valamint a telkek, úgy a rajtuk emelendő épületek is összhatásukban teljes művészeti egységet képezzenek, 4. Kívántuk, hogy a székes-főváros ezen tervre vonatkozólag sürgősen határozzon, hozzátevén, hogy amennyiben ez a határozat a mienktől eltérő lenne, ez esetben az ügy döntés végett haladéktalanul a belügy- minister úr elé terjesztendő, mert a szabályozás kérdése továbbra függőben nem maradhat. Kz a művelet régi homlokzatok elvesztésével lévén összekötve és a szabályozás folytán egyes telkek az önálló beépítés kellékeit veszítvén, azt igényelte, hogy a szabályozás által érintett telkeket együttesen vegyük rendezés alá. Törekvésünk számos nehézségbe ütközött amiatt, mert a telektulajdonosok a szabályozásban érdekeik sérelmét látták, bár a való az, hogy a rendezés mindenkinek csak előnyére válhatik. Sok időt és munkát igénylő tárgyalás után végre sikerült a különböző érdekek kiegyenlítésével a Visegrádi-utczának az Ipoly- és Bessenyei-utczák közti szakaszát megnyitni, a város fejlődésének érdekében nem zárkózván el azon tetemes áldozattól, melyet a rendezés a fővárosi pénzalapra rótt. A székes-főváros erre irányuló szándékát örömmel üdvözöltük és közölve vele a részünkről már korábban eszközölt területszerzéseket s jeleztük, hogy az első magyar gépgyár, továbbá az 1315. hrsz. telekből szükséges területek megszerzésével a Visegrád-utcza, a Wahrmann-utcza és a Dráva-utcza között teljesen megnyitható lesz. Reméljük, hogy a székesfőváros szóban levő szándékát mielőbb megvalósítván, a vidék fejlődése ezzel újabb hathatós lökést nyer. Az Y. kér. külső vidékére megállapított szabályozási tervben gondoskodás van arról, hogy közczélra nagyobb szabású térség hasittassók ki, azzal a rendeltetéssel, hogy a Kárpát-utcza és a felsőrakpart közti része park legyen, a többi pedig középületek elhelyezésére szolgáljon. — Miután azonban a székes-fővárosnak módjában áll a középületek czóljára annak idején más alkalmas területet kijelölni és biztosítani, — kívánsága folytán, hozzájárultunk ahhoz, hogy a Wahrmann-utcza mentén tervezett kérdéses tér, mintegy a harmadával kisebbre vétessék. Az érdekelt birtokosok és a VI. kér. választmány azt az eszmét pendítették meg, s bocsátották tárgyalás alá, hogy a nyugoti pályaudvar alatt, a Podmaniczxy-utcza és Lőportár-utcza között alagút létesittessék. Úgy voltunk értesülve, hogy a nyugoti pályaudvar kijebb helyezése, és átalakítása czálba vétetvén, az ide vonatkozó tervek tárgyalás alatt állanak.
