Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1895. évi működéséről - IX. Vasutak
— 60 — A késedelem következményei — a mennyiben a késedelem általa okoztatik — egyedül az engedélyes társaságot terhelik. Az engedélyes társaság minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi m. kir, miniszter által a pálya megépítése közben, vagy bármikor azután is köztekintetből szükségessé váló módosításokat és kiegészítéseket is foganatosítani, habár azok az eredetileg jóváhagyott tervektől eltérnének is. Ellenben engedélyes részvénytársaság az általa a kereskedelemügyi m. kir. miniszter részéről már jóváhagyott terveknek és ezek alapján előállított építkezéseknek és berendezéseknek bármily tekintetből kívánt megváltoztatásához a nevezett miniszter engedélyét mindenkor előzetesen és pedig Budapest székes főváros tanácsa utján kieszközölni tartozik. A bevezetésben felsorolt vasúti vonalak megépítését az engedélyes részvénytársaság 1898. évi deczember hó hó 81-ig befejezni köteles. 6. §. Az engedélyezett vasúthálózat és tartozékainak megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 10,660,000 írt, azaz tiz millió hatszázhatvanezer forintban állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközöknek és azok tártálókalkatrószeinek beszerzésére engedélyes részvénytársaság 2,000.000 frtot, azaz két millió forintot tartozik fordítani. A tényleges tőkének ezen előzetes megállapítása daczára köteles az engedélyes részvénytársaság a műszaki felülvizsgálat alkalmával a vasúti vonalak átépítésére és beszerzésre tényleg fordított költségeket a tényleg felhasznált tőke megállapítása végett igazoltan kimutatni. Ezen kimutatás alól engedélyes részvénytársaság csak az általános kiadások és időközi kamatok (költségvetési I. és XII. fejezet) tekintetében van felmentve. Ugyancsak a tényleges tőkéből 500.000 frt, azaz ötszázezer forint készpénzben kihasítandó s mint beruházási tartaléktőke az alábbi határoz- mányok értelmében kezelendő. Ezen beruházási tartalék az engedélyes társaság czimleteiben teljes névértékben számítva — letehető, mely utóbbi esetben a tartalékba helyezett czimletek után rendeltetésüknek megfelelő felhasználásuk, illetve kibocsátásukig kamat, vagy osztalék nem fizetendő. A mennyiben a fenti tartaléktőke készpénzben tétetnék le, vagy az eredetileg letett czimletek tartalékalap javára értékesíttetnének, az ekként képezett készpénztartalék jövedelmei az üzleti-számlába lesznek helyezhetők. Ezen beruházási tartaléktőke, valamint az építésnél és berendezésnél a műszaki felülvizsgálat megállapításához képest mutatkozó és beruházási tartaléktőkéhez csatolandó megtakarítás csakis a kereskedelemügyi m. kir. minisztertől Budapest székes főváros közönségének meghallgatása mellett esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. 7. §. Engedélyes részvénytársaság köteles az építésnél és üzletnél felhasz
