Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1895. évi működéséről - II. Dunai uj hidak
ez utóbbinál a feljáró már a Zöldfa-utcza meghosszabbítva képzelt vonalától támfalak közé fogva nyelvalakban, addig a főváros tervében térszerüleg nyer kiképzést; az előbbi a keresztező forgalmat a feljáró, illetve a támfalak hosszának mérvében lehetetlenné teszi; a főváros terve szerint pedig a hid- ról minden irányban le-, illetve arra feljntni lehet, ép úgy, mint ez a Ferencz József-téren a lánczhidnál, gyakorlatilag látható. És az említett külömbségre árnál nagyobb súlyt kívánunk fektetni, mert a feljáró megoldásának módja annyiban a hid, ma még kérdés tárgyát képező szerkezetének is praeiudicál, hogy mig a nyelvszerű feljáróhoz csak háromnyilásu hid felelne meg, addig térszerü kiképzés mellett akármilyen szerkezetű hidat el lehet helyezni. Az előbbi terv szerint a hídhoz vezető útvonal a Kossuth Lajos-utczától kezdve kétszer törik meg; a főváros által tervezett 16 öles út tengelye pedig kiindulva azon pontból, melyben a Ferencziek-terének keleti homlokzatvonala a Kossuth Lajos-utcza tengelyét metszi, törés nélkül egyenesen visz a hid tengelyébe. Városrendezési és szépészeti szempontból pedig a külömbség a főváros tervének előnyére még nagyobb és általában véve constatálhatjuk, hogy az legközelebb áll 1891-ben kidolgozott fentebb már érintett tervünkhöz, melyet annak idején az összes érdekelt tényezők a legjobbnak találtak. További tájékozásul e helyütt megemlíteni kívánjuk, hogy a kérdés megoldására az eddig tárgyaltakon felül még sok más tervezet is merült fel. Ezeknél szorítkozunk azon általános megjegyzésre, hogy a mi jó és szép bennük van, az a főváros tervezeténél mind figyelembe vétetett s abban szerencsésen összefoglaltatott annyira, hogy a kérdéses tervet a balpartra vonatkozólag szabályozási, városrendezési és szépészeti szempontból egyaránt sikerültnek kell kijelentenünk. A budai oldalon e terv a szabályozást és rendezést annyiban módosítja, hogy az Egyház-térre vezető lejáró tengelyének kiindulása a Rudas- Fürdő felőli feljáró és a hid tengelyének metszéspontjából van véve, minek következtében az Egyház-térre vezető 1 járó a Döbrentey-utczá- hoz közelebb jut és a köztük maradó terület a Döbrentey-utcza fekszinében lesz parkírozandó, a lejáró pedig támfallal határolandó. Továbbá ugyancsak a főváros terve szerint, részint a Gellérthegy könnyű és gyors megközelit- hetése czéljából, részint szépészeti szempontból szándékba vett toronyszerű épület a hid tengelyébe jönne, eltórőleg az eddigi tervtől, mely szerint ezen építmény oldalvást helyeztetnék el, a hid tengelyében pedig a Gellérthegy legmagasabb pontjából kiinduló vizesós létesittetnék. Megjegyezvén, hogy a budai oldalra vonatkozó ezen módosítások ellen sincsen észrevételünk, áttérünk a két tervnek pénzügyi tekintetben való összehasonlitására. A székes főváros tezvének költségeit a középitési igazgató a következőkép számítja, szoritkozván csupán a balparti oldalra, és pedig: 1. kisajátítás .............................. . . . 7,604 927 frt 2. rendezés.................... 470.326 „ 3. uj templom építése ....... 1,500.000 „ 4. időközi kamat......... 580.007 „ összese n: 10,155.260 frt — 26 —
