Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - IX. Vasutak
133 mieten csakis közúti vasutak engedélyezésének lehet helye, mert a czélnak csak azok felelnek meg. A Budapest—Szt.-Lörinczi h. é. vasút második vágánya. A budapesti Szt.-Lőrinczi keskeny vágányú h. é. vasút részvény-társaság forgalmának nagymérvű emelkedése következtében arra kért engedélyt, hogy a jelenleg egy vágányú vasútvonalát kettős vágánjúvá építhesse át. — Ennek alapján az 1896. évi április 22-én megtartott közigazgatási bejáráson kivántuk, hogy azÜllői-út e környékének fejlődése érdekében a második vágány a tervezettel szemben ne az első vágány mellett egy oldalon, hanem a túlsó (kifelé menet, baloldalon) vezettessék; mert ha mind a két vágány úgy, a mint azt a vállalat, a székes főváros, sőt a kereskedelmi ministerium is kivánta, az úttest egyik oldalára jutna, ezen az oldalon az ópitkező kedv nagyon alá szállana. Kivántuk továbbá, hogy tekintettel a többi Budapest vidéki h. é. vasút és a közúti vas- sútak szabványos nyomtávú berendezésére, ez a második vágány azzal engedélyeztessék, hogy már most mindkét vágány szabványos nyomtávú legyen, mert csak igy biztositható legczélszerűbben az a közérdek, mely a közúti vasutaknak a főváros határáig való vezethetéséhez és egységes közúti vasúti hálózat megteremtéséhez fűződik. A mennyiben azonban a kereskedelmügyi minister úr e kívánságot teljesíthetőnek nem találná, kértük, hogy ez esetben egy harmadik sinszálnak lefektetése útján biztosíttassák annak lehetősége, hogy a fönti czél elérhető legyen. A katonai lövölde előtt tervezett ideiglenes kitérő állomás létesítése ellen észrevételt nem tettünk, az még a nyár folyamán meg is épült s a forgalomnak át is adatott. De a 2-ik vágány kérdése a fölmerült ellentétes nézetek és kiva'nságok miatt csupán a majd megtartandó engedélyezési eljáráson lesz megoldható. j* A svábhegyi fogaskerekű vasútnak villamos üzemre való berendezése. E vasút ügyében a lefolyt év nevezetes fordulatot hozott létre. E mintegy 8400 f m. hosszú fogaskerekű- vasút magánvállalkozás útján 1873-ban épült. A 610.000 írt épitő költséggel megépült vasút azonban nem járt a remélt anyagi haszonnal, a berendezése is olyan természetű, hogy sürü forgalmat nem bir sem létrehozni, sem lebonyolítani, miért is a vasút tulajdonosai 300.000 frt részvénytőke megállapítását és e vasút villamos üzeműre való átalakítását szorgalmazták. Műszaki fölülvizsgálat útján, az illetékes hatóságok tárgyalásai alapján, a svábhegyi fogaskerekű vasút részvény-társaság tulajdonába átment vasút építési és üzlet berendezési tőkéje ily formán meg is állapíttatott. A vasútnak villamos üzemre tervezett átalakítása dolgában szükségessé vált közig, bejárás 1896. október hó 30-án megtartatván, ez alkalommal megállapittatott, hogy a mai vágányok villamos összekötésével és
