Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - IX. Vasutak
131 képen vezetik tovább, hogy az a közúti forgalmat sem fogja megzavazni. E szárnyvonal kiépítése ügyében, újabb közigazgatási bejárás alkalmával e tervezet kivitele ellen általában észrevételt nem tettünk; de kivántuk, hogy a kiágazás kettős vágány nyal és olyképpen létesittessék, hogy aPodmaniczky- utcza és Aréna-út közötti szakaszban e vágányok az Aréna-útnak városliget felöli oldalán, az Aréna-út megszélesitésével helyeztessenek el és a városi villamos vasúti vágányoktól állomásszerű perronnal legyenek elkülönítve. Mivel azonban a budapesti földalatti vasút részv.-társaság, hivatkozva arra, hogy a vele kötött szerződésben biztosított joga szerint a város belsejéből a ligetbe, kivüle más vasúti vállalat újabb vonalat nem épithet, e szárnyvonalnak az András sy-u tig való vezetése ellen tiltakozását jelentette be és a Budapest—Újpest Rákospalotai vasút részvény-társaság az ezzel fölvetett jogi kérdés végleges eldöntését bevárni nem akarta, ennél fogva engedélyt szerzett arra, hogy e szárnyvonal végállomását egyelőre az izr. kórház és az aluljáró közti szakaszban helyezhesse el. Ily értelemben e szárnyvonal csakhamar meg is épült. Ugyancsak 1890. év folyamán tárgyalás alá került a Lehel-utczai fővonal második vágányának lefektetése. A bemutatott tervek ellen általában észrevételt nem tettünk, csupán kikötöttük, hogy a 14-öl = 26*55 m. széles Béke-utczá- ban, a két vágány egymástóli tengely távolsága 10*55 m. legyen. A második vágány építésének ügye gyorsan volt lebonyolítható, mert a legnagyobb nehézségek már az első vágány lefektetésekor megoldattak. — Az 1896. márczius 20-án megtartott közigazgatási bejárást követték április 18-án az engedélyezési tárgyalások és augusztus 4-én már a műtanrendőri bejárás is megtartatott. Ugyanez év augusztus havában a vállalat arra kért engedélyt, hogy a Lehel-utcza elején levő kiinduló állomását kedvezőtlen helyéről a L i p ó t-k örút, Te réz-körút ésVáczi-körút kereszteződéséig betolhassa, mert azt, hogy kocsijai a budapesti közúti vaspálya-társaság Váczi-úton levő vágányain jöhessenek idáig, a konkurrens vállalkozás okozta nehézségek miatt nem volt képes megvalósitani. Ez újabb terv szerint, a magy. kir. államvasútak a nyugati pályaudvarnak Yáczi-út felőli oldalán egy területszalagot engednének át a vállalatnak, melyen némi átalakítások végrehajtása után, a bevezető vágányok magánterületen haladnának a keresett pontig, csupán a F e r d i n á n d-h i d előtt szelnék át a közútat. E tervezet ellen semmi észrevétel sem forgott fönn és az ez ügyben 1896. évi november 23-án megtartott közigazgatási bejárás alkalmával kifejezett kívánságunkhoz képest, az a megállapodás jutott érvényre, hogy a két közúti vasúti vállalat vágányai között, a szabályozási vonalon levő deszkakerítés helyébe alacsony vasrács kerítés lesz fölállítandó. A Bp. Újpest R.-palotai villamos közúti vasút-részv. társ. e fővonalával kapcsolatban, ugyanekkor egy „Újpesti h. é. vasút“ létesítése dolgában úgy a székes fővároshoz, valamit hozzánk is fölterjesztést intézett. E vasúthálózatot a vállalat gőzmozdonyú teherárú szállításra tervezte, mely kiindulna az angyalföldi körvasúti pályaudvarból, annak északi oldalán bekötne a vállalat újpesti határában fekvő villamos telepó17*
