Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű
112 képességgel — szereltek föl a szivattyúk aknájában, mely vizét egy, a kémény körül: elhelyezett medencze nyomása alatt szállítja a telepre. Ily megoldással (Intze-féle szabadalom) külön torony épilése volt megtakarítható. 7. A főtelep gép- és kazánházának kibővítése. A főtelep gép- és kazánházának folytatólagos kiépítése az I-ső rész kiépítésével meghatározott s elfogadott föltételeknek teljesen megfelelően történt. A kazánház felé meghosszabitott gépházban helyezték el ugyanis a két Worthington rendszerű fekvőgépet, egyenkint 30000 m3 naponkinti szállító képességgel s az épület hosszával egyirányban, úgy, hogy a fekvő gépek gőzhengerei az álló gépek felé nézzenek. Az alkalmazott elrendezés üzem szempontjából volt czélszerű, mert a gépektől a central-condensatorok felé haladó kipüf'ögő vacuum-csövek ezáltal a legrövidebbekké válnak. Ily módon az álló és fekvő gépek között tekintélyes térség maradt, honnét az egész gépház összes fölszerelésével áttekinthető és e térségen szerelések alkalmával bármely gép összes alkatrészei elférnek. A gépház közepén lévő térségnek megfelelően készült a lépcsőház s ezzel átellenben a villamvilágitó gépek fölvételére szolgáló fülke és pedig azért, hogy a szerelő tér teljes nagyságában megmaradhasson. A lépcsőháznak -f- 9.20 méter talaj magasságában a bejárásnál egy oly széles előteret létesítettek, melyre két nagy kapun keresztül a géprészekkel terhelt legnagyobb terhes kocsik is ráhajhatnak. Ez az elrendezés s az ugyanitt contemplált, alulról kezelhető emelő daru és a lépcsőházból a gépházba, vágányon mozgatható kocsi lehetségessé teszi azt, hogy egy, a gyárban szekérre tett tárgy, minden fárasztó, nehézkes és igen sok időt igénylő lerakás, begörditós stb. elkerülésével a daruk s tolópad segélyével egyenesen helyére illeszthető, vagy megfordítva a gyárba szállítható. A lépcsőháznak már említett előtere alatt nyert helyiséget anyag- szerkamrának rendezték be. A gépház már magasságánál fogva sem volt egy födél alá hozható a kazáuházzal, mivel pedig a két épület között önálló megoldásnál okvetlen előálló szűk sikátornak semmiféle előnye nem lett volna, a két épületet folyosószeriileg alacsony tetővel kötötték össze. E folyosó két oldalán van a kazánházba vezető átjáró, közepén pedig egy kamra, melyet a gépészek ruháik elhelyezésére használhatnak. A gépház fölszerelésénél, különös magas nyomású gőzhasznál atiuil igen fontos a gőzcsöveknek hozzáférlietőleg való elhelyezése, az üzembiztonság s a folytonos üzenfben^rejlő ökonómia pedig megkívánja, hogy a gőzcső- tömitósek kiváltása üzemzavar nélkül történhessék meg. Ez oknál fogva párhuzamos gőzcső vezetéket alkalmaztak s azt a gépház két oldalán a folyosókon" úgy helyezték el, hogy mindegyik oldalon, külön-külön táplálhassa az összes gépeket. A kazánházat, az alsó és felső szénraktárat szintén a már régeb
