Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű

legnagyobb részének csekély igénybevétele a törések valószinségét legkisebb mértékükre csökkentik, a lassú járás és a lenditett tömegek hiánya pedig könnyen kezelhetővé teszi a gépet,

A dugattyúnok szünetelése a lökét végén, mint már említettük, a szivattyúnak és ennek következtében az egész szerkezetnek nyugodt működését biztosítván, az üzem rendes menetét és ennek következtében biztonságát is hatásos módon segiti elő.

A szivattyúgóp fősajátossága az, hogy teljesen kiegyensúlyozott szerkezetet képez, a mennyiben úgy a kiegyenlítő, mint a lenditő hengerek csakis bizonyos nyomásra állíthatók be, minél fogva elméletileg csakis a gépnek bizonyos munka kifejtése útján szerepelhetnek teljesen megfelelően.

A káposztásmegyeri főtelep számára teljes jogosultsággal javasolhattuk e. tekintetben a Wort hingt on-gópek alkalmazását, mert:

1. a telepnek körülbelül 8 km hosszú, két darab 1'2 m. átmérőjű nyomócsöve jóformán elosztás nélkül vezeti be a 240000 w3-nyi víztömeget, tehát hossza és nagy víztartalma következtében a fogyasztó területnek úgyszólván pillanatokra terjedő nyomásváltozása kiegyenlíthető;

2. a telep által szállított 240000 m3 vízmennyiségnek 75%-át a gépek nem közvetlenül szivattyúzzák a szűrőrétegből, hanem kellő nagyságú medenczéből emelik ki; ha tehát föltevéseink ellenére a nyomásváltozások vissza is hatnának a főtelepig, a szűrőrétegek 75%-a ezt nem érezheti meg, de nem fogja megérezni a közvetetlenül szivattyúzott 25% sem, mert a hosszú főcsővezetékben azonnal növekedni fog az ellenállás és a gépek munkáját állandósítja.

A nyomásváltozásnak két határa azonban mégis érezhető lesz a káposztásmegyeri géptelepen, t. i. a nyomás rohamos növekedése, ha fővezetéket zárnak el, vagy ellenkezőleg a nyomás hirtelen nagy mértékű csökkenése, ha a fővezeték törést szenved.

Az előbb emlitett körülmény regulátor nélküli gépek üzemére nem lehet veszélyes, mert a nyomás növekedésének mértékében lassabban jár a gép, míg végre megáll; az utóbbbi esetben azonban a regulátor gép van előnyben, mert meg nem szaladhat, mig a Worthington-gép ezt meg- cselekszi és ekkor kalapácsszerű lökéseket okoz.

Nyomás-szabályozóval azonban elejét vehetjük ennek ei bajnak, ha a főgőzvezetékbe oly önműködő szelepet iktatunk, melyet a nyomócsőben uralkodó feszültség kormányoz.

Rendes nyomás mellett és ennek megengedett változásai mellett a gőzszelep teljesen nyitva van és C3ak akkor kezd zárni, midőn a nyomócső feszültsége veszélyesen csökken.

Ily szerkezet alkalmazásával a végleges vizmű üzemét minden irányban biztosítottnak tekinthetjük, minek következtében áttérhetünk a rendes üzem sajátosságára, melyet ökonomikus módon kell a végleges telep gépeinek kielégiteniök.

Említettük már, hogy az ismertetett gépnek töltése csupán kézzel szabályozható, valamint azt is, hogy a kiegyenlitő és a lenditő hengerek, mivel egyidejűleg csakis bizonyos nyomásra állíthatók be, elméletileg csakis bizonyos munka kifejtésekor működhetnek tökéletesen. A Worthing-