Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű
79 is következhetünk, hogy ezt a csatlakozó pontot a gépházon kívül kell elhelyezni. A szabályozó és ellenőrző ház tervezésével e követelményeket teljesen kielégítették és avval ezeken kívül még más hasznos czélokat is értek el. A szabályozó kamarát földalatti emeletes beton-pincze alkotja. Közepén emelkedik a talaj fölé a bejáró és világitó házacska, honnan a pincze felső emeletére vascsigalépcsőn és innen az alsó részbe hágcsó- vasakon juthatunk le. Az alsó részben torkolnak össze az A, B és G kutak 450 mm és a D kút 500 mm átmérőjű szívócsövei, melyek a kutaktól idáig, a hozzáfór- hetés és javithatóság czéljából kisebb szelvényű betoncsatornákba vannak helyezve, a szabályozó kamarában pedig 750 mm-es főszivóvezetékké egyesülnek. Á főszivóvezeték a nagyobb szelvényű betoncsatornában halad a gépház felé. A szivóágak összetorkolásuk előtt tolózárakkal vannak fölszerelve; e szabályozó zárak orsói a pincze felső emeletéig nyúlnak, a hol a tolózár mindenkori állását híven feltüntető állványokban végződnek. A két emeletet elkülönítő mennyezet közepén át van törve, hogy az alsó rósz is világos legyen és esetleg előforduló javítási munkák alkalmával az anyagokat és szerszámokat, sőt a csöveket is könnyen leszálit- hassák. A pincze pedig azért készült emelettel, hogy a szabályozást és a műszereket a munkálatok ne zavarják és még magas talajvizállás esetén is — midőn a viz a csatornákat ellepheti — a szabályozás akadályokba ne ütközzék. Hogy a fővezeték csatornáján viz ne hatolhasson a gépházba, azt portland czómenttel kisimították és magában a szabályozó kamarában a többi csatornától válaszfallal elzárták Az emeleten vannak egymás mellett a műszerek fölszerelve és pedig minden kútnak pontos vizállásmutatója és mellette egy higanytöltósü vákuumméter, mely az illető ágba közvetetlenül a szabályozó tolózár előtt van beiktatva. A vizmutgtók jelzik a kutak depresszióját és egyúttal a kút vizszine és a vákuumméter csövecskéjének fúrása között létező magasságot, vagyis a szívócső e pontjának hasznos szivómélységét, maga a vákuumméter pedig a megfúrás pontjának vákuumját mutatja, tehát a meglúrás helyén uralkodó összes szivómagasságot az ellenállásokkal együtt. A két műszer leolvasott magasságainak külömbsóge tehát az illető kút szivóvezetékének ellenállását e csövön átáradó vízmennyiségek sebességeivel négyzetesen, tehát nagy mértékben változik, jó módot nyújt az egyes kutak által szolgáltatott vízmennyiség megállapítására. Az üzemvezetőnek kiadott táblázatos összeállításban a csövek ellenállása, vagyis a két műszer jelzésének külömbsóge cm-ről cm-re föl van jegyezve, a megfelelő vízmennyiséggel együtt, úgyhogy bárki is a legnagyobb könnyűséggel ellenőrizheti a kutakat, tehát a gépeket is. Mint e leírásból látható, a szabályozó ház a milyent tudtunkkal Káposztás-Megye ren alkalmaztak először, kútcsoporttal kiaknázott
