Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű
70 óta van üzemben. A kölni viszonyok a budapestiekkel egészen azonosak, a mennyiben ott a Rajna medre alsó fenekén lefelé folyó talajvizet forrásvizek csekély vegyületével nyerik. A drezdai vízműnél is a gyűjtőtelepekből nyert viz legnagyobb része az Elba medrének alsó fenekén futó talajvizekből áll, csak hogy itt az oldalos lejtőkről kifolyó források nagyobb mennyiségben vannak. Általában a káposztásmegyerihez hasonló viszonyok vannak a Rajna völgyében Coblenz és Düsseldorf közt, a mely részen vannak a düsseldorfi, elberfeldi és bonni vízművek, a melyek szintén 12—15 év óta vannak üzemben és kifogástalanul működnek. Hasonló viszonyok vannak a Ruhr mentén Dormundés Mühlheim városok vízmüveinél, főleg azonban a Krupp-fóle telepitvény nagyszerű vízmüveinél, a melyekkel a Ruhr medréből naponként 70000 vizet nyernek és a melyet most kétszer akkorára akarnak megnagyobbítani. Kis például szolgálhat Pozsony városának vizüzeme is a mely a város részére szükségelt vizet körülbelül 6 év óta a Dunaszigeten lévő kútból kapja. Ez a mű, mely mennyiségileg az üzem kezdete óta a várakozásnak teljesen változatlanul megfelel, különösen a kútból nyert viz kitűnő minőségénél fogva jó és biztos például szolgálhat arra nézve, hogy a próbakutak vizének jó minősége hosszabb üzem által nemcsak hogy rosszabbá nem válik, hanem nagyobb mennyiségben való szivattyúzás által csakis tisztábbá lesz, a mi különben a próbakutak vizeinek vizsgálatából már rövid idő alatt is kiderült, mert a szivaty- tyúzási kísérletek alatt eszközölt bakteorológiai vizsgálatok az organikus testek állandó csökkenését mutatják és mert annálfogva, hogy a pozsonyi talajviszonyok a Budapest fölötti rész talajviszonyaihoz igen hasonlók a tervezett műnél is, mely ha létrejő, a kavicsréteg mélyéből nyert talajvíz ugyanoly kitűnő minőségű lesz, mint Pozsonyban és pedig akár alacsony vízállás mellett, akár oly időben, mikor ott a Duna zavaros árvize több m. magasságban folyik a kút fölött. Ezek után a fejtegetések után áttérek a m. évi julius 13-án elém terjesztett kérdésekre és azok válaszaira. 1. Az utasításaim szerint időközben tett vizsgálatok alapján kimutattam, hogy észszerűen létesített gynjtőtelep útján 24 óra alatt még akkor is bizton 255000 ms viz nyerhető, ha a Dunán a k a talaj vízállást szabályozó vizszintje a káposztásmegyerei és a rákospalotai területen a Lánczhid czéjének 0 pontja alá sülyed. 2. A gyüjtőtelepekből nyerendő viz nem az azok közvetlen közelében átszűrt folyóvíz, hanem abból a talajvizáramból ered, mely a folyam alatt elnyúló vizhordó kavicsrétegekben lefelé halad, részben pedig azokból a forrásokból is, melyek a Duna völgyének oldallejtőiről föld alatt egyesülnek a fönt jelzett talajvizárammal. A Duna vízállásának a gyüjtőtelepek ama részére van befolyása, melyek a talajvizáramból nyerik a vizet. A Duna nagyon alacsony vízállása mellett a talajvíz a talajvizhordó kavicsrétegekből közvetetlenül hatol be a Duna medrébe. Növekvő vízállás mellett tz a talajvíz az oldalról jövő földalatti forrásvizeket és azokkal együtt a talajvizáramot is visszaszorítja. Ebben az átmenetben a D u n a vize az egész folyammederben átszűrődve, behatol a Duna medre alatti talajvizhordó kavicsrétegek legfelsőbb rétegeibe, a mig a talajvíz visszaszorítása megtörtént. Hasonló körülmények
