Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű
64 — forrásvíz sokkal könnyebben folyhat a kútba, semhogy — a víztükörnek a próbakútban észlelt csekély sülyedése mellett, a rendelkezésre álló szűrő- felületen és oly minimális nyomásmagasság mellett, — a kútból oly tekintélyes mennyiségben nyert viz magát a folyóból egészíthetné ki. Ennélfogva az a felelem sincs indokolva, hogy egyik parányi szürő- felületnek eliszaposodása a kútnak későbbi bőségére észrevehető befolyást gyakorolhatna, a mivel egyszersmind az is be van bizonyítva, hogy e természetesen szűrt dunaviznek a folyam medrének felületén át, a kutak közvetetten közelében való nyerése, mint egészen minimális dolog, tekintetbe alig jöhet. Tény, hogy a Duna medre alatti kavicsrétegben mozgó talajvíz hőfokát a fölötte levő nagy hőforrás némileg befolyásolja. Ez okozta, hogy a kátviz hőfoka a kísérleti idő alatt 6' —1 Tu1’ C közt váltakozott, míg a Duna vizének hőfok-eltérései ugyan abban az időben D0—13*0 közt voltak. A mi a kutakból nyert víznek minőségét illeti, azt többszörös vizsgálatok szerint az élvezetre, gazdászati és ipari czólokra tökéletesen alkalmasnak találtuk. — A II. sz. kísérleti kút az I. számú kuttól 2200 m.-nyi, a Dunától 1020 m.-nyi távolságra esik és pedig, mint fönt emlittettük, az áthatható alsó talajrétegnek a Duna medrével párhuzamosan vonuló csatornájában van. Ebből a kútból az 1890. május 21-től julius 20-ig terjedt kísérletezési idő alatt IV, millió m vizet nyertünk. — A Ií. sz. kútból nyert víznek hőfoka a kísérleti idő alatt csak 1° C-nyi különbözetet mutatott. A kút körül négy irányban megfigyelt depresszió-görbék azt mutatták, hogy a Duna medenczéjének kavicsrótegeiből e csatorna felé csak csekély vízfolyás van, de a szárazföld felöl, a föld alatt folyó forrásvizek oda folynak és a D u n a vízállása a IL sz. kútnak bőségére észrevehető befolyást nem gyakorol. Az ezen a földterületen, melyen a II. sz. kísérleti kút van, annak idején eszközölt fúrásokból azt tapasztalták, hogy itt a kavicsrétegek sok helyen finomabb homokrétegekkel vannak telítve, a mi a kút előállítása alkalmával is bebizonyult. A II. sz, kútból vett viz tiszta és színtelen volt. Ismételt kísérletek azt igazolták, hogy a víz kitűnő ivóvíz és e vizen a nem csekély- mennyiségű vastartalom mitsem változtat. Ellenben a tapaszalat azt mutatta, hogy a vízben foglalt és abban feloldott vasoxídul a levegővel való hoszszabb érintkezés után, a levegőben levő oxigén következtében vasoxiddá változott át, mely a vízben nem lévén oldható, abban már meglátszott és a víznek, körülbelül 12 óra hosszat tartott állása után, a levegő behatása alatt opalizáló színt adott. További 12 óra után az aránylag nehéz vasoxid a fenékre szállt és a viz tiszta és vasmentessé lett. A II. sz. kútból közvetettem!! nyert víznek az I. kísérleti kút hason- mennyisegü vizével történt vegyítésénél a vas már annyira meghi- gult, hogy a vízben már nem lehetett többé opalizáló szint észrevenni s a viz hosszabb ideig tartó állás után is egészen tiszta maradt. Tekintve pedig, hogy a II. sz. kútnak vize az egész nyert vízmennyiségben
