Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - II. Terjedék egyezmény

30

A közmunkák tanácsa képviselői nem tartják szükségesnek, de czélra vezetőnek sem, a főv. pénzalap kérdését a székes-főváros czélzatából megbeszélés és tisztázás tárgyává tenni, mert eltekintve attól, hogy ez a vegyes bizottság, magának ezt feladatul ki nem tűzhet n kérdés az 1870. X. t. czikkel meg van oldva és ezen a két hatóságnak bárminő alakban folytatandó tárgyalásai nem változtathatnak. A megbeszélés tárgya legfeljebb az lehetne, hogy a menynyiben a magánosok telkeiből eleső terjedékek beváltására nézve a megegyezés ez alkalommal csak egy évre jönne létre, mi legyen azon túl e kérdésnek a megoldása? — Ez utóbbi kérdésnek bővebb tárgyalása ellen a közmunkák tanácsa képviselőinek természetesen nincs észrevételük. Áttérve azokra a feltételekre, a melyek mellett a főváros képviselői a jelenleg fennálló egyezményt egy évre, vagyis 1897-re meghosszabbitani hajlandók volnának, a főv. közmunkák tanácsa képviselői azon kijelentést teszik hogy ezeket a feltételeket egyáltalán nem fogadhatják el, mert azok az ellenszolgáltatás oknélküli felfüggesztésére. illetőleg oly kötelezettségek megállapítására vannak irányozva, melyek a fővárosi pénzalap feladatának fentebb kifejtett természetével össze nem egyeztethetők. a mi pedig a fővárosi pénzalap számadásait illeti, konstatálják, hogy a számadások az 1870 : X. t.-cz. 27. §-ának megfelelőleg a tanács működéséről szóló jelentés kíséretében a fővárosnak minden évről hivatalos átirattal megküldettek. Az eredeti zárszámadások a m. kir. kormányhoz terjesztettek fel, de ezekkel természetesen pontosan egyeznek azok a számadások, a melyek a fővárossal nyomtatásban közöltettek. Ezekkel a zárszámadásokkal beérte a m. kir. kormány, beérte az állami számvevőszék, másnemű zárszámadásokra tehát a fővárosnak sem lehet igénye.

Visszatérve a székes-főváros képviselőinek az egyezmény meghosszabbítására vonatkozó álláspontjára, a közmunkák tanácsa képviselői különösen a következőket ajánlják a székes-főváros megfontolásába.

Az 1870 : X. t-cz. a magánosok telkeiből eleső terjedékek kártalanítását nem teszi a főv. pénzalap kötelességévé, az tehát a község terhét képezi, melyet csak a szóban forgó egyezménynyel háríthat el magáról. Ámde a főv. közmunkák tanácsa törvényes alap nélkül ilyen kötelezettséget minden viszontszolgáltatás nélkül a fővárosi pénzalap terhére el nem vállalhatott. Az eddigi egyezségekben ez a viszontszolgáltatás, melyhez a magánosok telkeihez eső terjedékeket számítani nem lehet, mert hisz ezek nem az egyezség, hanem a törvény erejénél fogva illetik a fővárosi pénzalapot, egy