Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - II. Terjedék egyezmény

28

a főváros ezért a fővárosi pénzalap feladataival azonos természetű községi feladatok alól nincs felmentve. Különben is a tőle elvont jövedelmi források nem idegen czólokra, hanem kizárólag a székes-főváros ez óljaira for- dittatnak; másrészt a fővárosi pénzalap nem egyedül ezekből a forrásokból, hanem sokkal inkább oly vagyonból van képezve, mely az államtól veszi eredetét. És csak ez utóbbi réven juthatott a közmunkák tanácsa abba a helyzetbe, hogy megópitse pl. az A n d r á s s y - ú t a t, vagy a Nagy körút at, melyek a főváros rohamos fejlődéséhez az alapot és a lökést megadták. Végül nem szabad feledni, hogy az a 24 millió forint, melyet az állam az 1870. X. t. ez. alapján kölcsönkópen vett fel, szintén kizárólag a főváros czéljaira lön felhasználva és e tényen mit sem változtat, hogy azokban a czólokban az állam egyszersmind a saját érdekeit látta.

Mindezen szempontokat összefoglalva tény, hogy az állam a fővárosi pénzalap s illetőleg a 24 milliós kölcsön törlesztése czóljára a községtől némely jövedelmi forrásokat elvont; de tény az is, hogy ezekért a 24 milliós kölcsönnel és a fővárosi pénzalap alkotásával czélzata szerint a községet gazdagon kárpótolta, úgy hogy a fővárosnak valóban nem lehet oka elégedett- lennek lenni, mert a maga erejére hagyatva, azokkal a jövedelmi forrásokkal a különben elért eredményre a a távol jövőben sem lehetne kilátása.

Igaz, hogy a 24 milliós sorsolási kölcsön törlesztésére kijelölt forrásokból a fővárosi pózalapnak csak 1870-ről és 1871-ről volt 381281 Irt 6172 kr, és illetőleg 664975 frt 80 kr bevétele. Azóta a közmunkák tanácsa több Ízben szorgalmazta ugyan a m. kir. kormánynál, hogy az évi törlesztési részletek fedezésénél netán mutatkozó feleslegek a törvény értelmében a főv. pénzalapba beutaltassanak, de mindig azt a választ nyerte, hogy feleslegek nincsenek, sőt a törlesztési alap hiánynyal küzd, melynek fedezetéről az állam évi költségvetéseiben kell gondoskodni. Lesznek-e a törlesztési alapnál a legközelebbi évben a fővárosi pénzalapot megillető feleslegek, ez iránt a közmunkák tanácsa nincs tájékozva, de eltekintve attól, hogy a székes- főváros a polgármester ur fenti előterjesztése szerint tájékozódás végett a nagymóltóságu ministere]nők úrhoz fordult, most már mindinkább közeledünk e 24 milliós kölcsön teljes törlesztéséhez, melynek befejeztével a törlesztésre lekötött források összes bevételei az 1870. évi X. t.-cz. 8. §-ának a) pontja szerint a fővárosi pénzalapnak fognak jutni.

Az 1871-ben kötött első egyezményről szóló jegyző-