Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - II. Terjedék egyezmény

26

Az 1870. évi X. t. ez. a közmunkák tanácsa feladatát úgy írja körül, hogy a tanács tevékenységének a város szabályozása és rendezése tekintetében határt nem szab. A törvény által teremtett ezen helyzetben a tanács a múltban csak azokat a természetes korlátokat érezte és tartotta meg, melyeket a fővárosi pénzalap vagyoni ereje önként felállított. A tanács feladatának terjedelmét tehát gyakorlatilag a fővárosi pénzalap tehetősége szabja meg és észszerűi eg nem lehet feltenni, hogy a törvényhozás a tanácstól többet akart volna követelni, mint amire az anyagi eszközöket megadta. Amennyire a fővárosi pénzalap helyzete engedte, a tanács ezen feladatát sohasem fogta fel szűkkeblűén, mert különben alig bulevardozhatta volna a p e s t i k ö r u t a t, al g járulhatott volna hozzá tetemes összeggel az ördögárok bebol- tozási költségeihez,a budai-körút költségeihezstb.Tény is, hogy a törvényszerű ellenőrzésre hivatott állami számvevőszék részéről soha sem találkozott a tanács olyan észrevétellel, hogy feladatához képest kevesebbet tett; ellenben nem egyszer kellett védekeznie és a m. kir. kormány jóindulatához folyamodnia a számvevőszók azon kifogása ellen, hogy a tanács a község irányában többet tett, mint a mire hivatva és kötelezve lett volna.

Habár azonban az 1870 : X. t.-cz. a közmunkák tanácsát a szabályozások tervezése és végrehajtása tekintetében igen tágkörü feladattal ruházta fel, a székes-főváros e törvényből még sem merithet követelési jogot arra, hogy egyik vagy másik szabályozás költségeit egészben vagy részben a fővárosi pénzalap viselje. Ez a fővárosi pénzalap hovaforditásának a kérdése. mely felett a tanács függetlenül határozott a múltban és mig az 1870 : X. t.-cz. fennáll, függetlenül fog határozni a jövőben. Egyáltalán a székes-főváros a szóban forgó fővárosi pénzalap kezelésére nem gyakorolhat másként befolyást, mint abban a szervezetben, melyet a többször hivatkozott törvény megállapított.

E törvény 14. és 17. s 26. §§-ainak egybevetéséből a székes-főváros képviselői arra a következtetésre jutottak, hogy a szabályozások cziinén felmerülő költségek viselése egyáltalán nem képezi a város kötelességét.

A törvénynek ez az értelmezése azt jelentené, hogy a főváros általános szabályozási tervét egészben a közmunkák tanácsa volna» köteles végrehajtani.

Eltekintve attól, hogy ezen felfogás és a törvény 14. §-a között ki nem békithető ellentét van, mert e * §-nak úgy czélzatából, mint szoros szószerinti értelméből világosan kitűnik, hogy a törvényhozás nem minden szabályozást tett e tanács feladatává, tehát a tanácson