Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - II. Terjedék egyezmény

23

tásokra és díszítésekre forditandja, a további l3-dot pedig a fővárosi pénzalapba szállitandja.

Ezen egyezmény szövegéből világosan kitűnik az, hogy az 1870 : X. törvónyczikk rendelkezéseit e törvény első végrehajtása alkalmából úgy a közmunkák tanácsának, mint fennállott Pest sz. kir. város közönségének képviselői úgy értelmezték és másként nem is értelmezhették, hogy

1. az 1870 : X. törvényczikk hatályba lépte után a szabályozások czimén felmerülő költségeknek még részben való viselése sem képezi a város kötelességét;

2. hogy a város szabad elhatározásából önként vállalta magára egy uj kisajátítási alap alkotását, de ezt is csak átmenetileg és csak arra az időre, a mig a fővárosi pénzalap kedvezőbb helyzetbe juttand és végre

3. hogy a városnak ezen egyezményileg önként elvállalt kötelezettsége is nem terjedett tovább, mint azon kisebb szabályozási munkák végrehajtására, a melyeknek költségei az általa alkotott kisajátítási alapban tényleg fedezetüket lelik.

A székes-főváros közönsége azonban ezen 1871-ben kötött s azóta öt évről öt évre megnyílott egyezményben önként elvállalt kötelezettségének határán meszsze tulment, a mennyiben a törvény rendelkezései és az egyezményben foglalt megállapodások daczára oly nagyobb szabású szabályozások költségeit is magára vállalta, a melyek az általa alkotott kisajátítási alapban fedezetüket nem lelték, a minek az lett a következése, hogy e kisajátítási alap már is 700,000 forintot meghaladó hiánynyal áll szemben.

Ezen tény, valamint azon körülmény, hogy egyrészről ezen szabályozási költségek a székes-fővárosnak a közmunkák és közópitkezósek által különben is nagy mértékben igénybe vett pénztárára már elviselhetlen teherként nehezednek, másrészről pedig, hogy a közmunkák tanácsa a székes-főváros oly irányú előterjesztéseit, hogy e szabályozások következtében felmerülő tényleges kiadásainak legalább fele részét vállalja el az általa kezelt fővárosi pénzalap terhére, e pénzalap kedvezőtlen helyzetére való utalással figyelembe nem vette, — arra indították a székes-főváros törvényhatóságát, hogy a szabályozások czimén felmerülő kiadások ki által való viselésének kérdésével behatóan foglalkozzék; s e kérdésben teljesen magáévá tévén a fentiekben részletesen kifejtett elvi álláspontot, tekintettel arra, hogy az 1870. X. t.-cz. 8. §-ának rendelkezése szerint a fővárosi pénzalap növelésére fordítandók egyebek között a 24 millió