Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - II. Terjedék egyezmény

p est, mint főváros az ország igényeinek megfelelhessen, külön fővárosi pénzalap alkotandó s egyúttal a törvény

7. és 8. §§-ai megállapítják, hogy ezen fővárosi pénzalap alkotására és növelésére minő bevételi források fordítandók.

Végre az 1870 : X. törvényczikk 26. §-a azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a törvény 17. §-ában kijelölt munkálatok s a két város egyéb községi építkezéseinek költségei ezentúl is a két város által fedezendők oly képpen, hogy e czélra mindenik város rendes jövedelmeinek legalább 50 százalékát veszi fel évenkint költségvetésébe.

Azon munkálatok pedig, a melyeknek költségei a a törvény életbe lépte után is a két város által voltak viselendők, a 17. §. rendelkezése értelmében szó szerint a következők:

a) a Duna két partja mentében leendő bármely építmény, rakpart, közraktár, (dock entrepot) stb. építése és fenntartása.

b) a két város területén minden út és hid építése és fenntartása;

c) az utczák, terek, burkolatának készítése, fenntartása, tisztítása és locsoltatása;

d) a közúti vasutak építése és fenntartása;

é) a pöcze- és egyéb levezetési csatornák építése és fenntartása;

f) a nyilvános parkok és faültetvények fenntartása és terjesztése;

g) a vizvezetés ügye egész kiterjedésében;

li) az utak, utczák, terek, mulatóhelyek beépítése;

i) az utak, utczák, terek és mulatóhelyek világítása.

Már a törvény most idézett rendelkezéseinek egybevetéséből is minden kétséget kizáró módon megállapítottnak tekinthető az, hogy a székes-főváros területén eszközölt és eszközlendő szabályozások költségeiuek akár részben, akár pedig egészben való viselése nem a székes- főváros feladatát képezi, nem pedig azért, mert:

1. a törvény 17. §-ában taxatíve felsorolt azon munkák között, amelyeket a törvény olyanokul jelölt meg, mint a melyek a törvény életbelépte után is a székes-főváros költségére foganatositandók, a szabályozási munkák egyáltalán nem foglaltatnak;

2. mert a törvény épen ezen szabályozási munkák költségeire a közmunkák tanácsa kezelése alatt külön alapnak az úgynevezett fővárosi pénzalapnak alkotását rendeli és

3. mert egyrészről a 24 millió forintos kölcsön évi járulékainak fedezésére, másrészről a fővárosi pénzalap