Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1895. évi működéséről - IX. Vasutak
— 109 A Hajtsár-út és Kőbánya között tervezett szárnyvonal ügye függőben maradt addig, a mig a Kerepesi-út és kőbánya között fekvő terület szabályozása revideálva lesz. Budapest-Budakeszi villamos helyiérdekű vasút. Engedélyezéséért Dr. Nagy Jenő ügyvéd és társai folyamodtak; a kiindulási pontot a svábhegyi fogaskerekű vasút alsó állomásához tervezték; innen a vasút az ördögárok partján a Szóp-Ilonáig, folytatólag pedig a Hidegkuti-út mentén, majd a budakeszi országuttal párhuzamosan haladva a Lipótmezőre kapaszkodik fel, ott a fő-utcza mentén a villák között a Hűvös-völgy felé kanyarodik; átszelve a Hidegkúti-utat, az erdőn keresztül a Nagykováési-út mellett haladva, később azt átmetszve, a nagy hárshegy aljáig ér. Itt lenne a vasút központi áramfejlesztő telepe; kilátásba van véve, hogy innen a vasút elágazódjék Mária-Remete, Hidegkút és Nagykovácsi felé. A nagy hárshegy lejtőjén jut fel a vasút a Szép Juhásznőig s onnan a Budakeszi-út mentén Budakeszi község felső részéhez ér, és itt az Erkel-utcza és a fő-utcza mellett lenne a végállomása. A központi telepig a vasút két vágányra, innen tovább Budakeszig egy vágányra van tervezve. Emelkedése helyenként 45%o, úgy hogy tulajdonkép villamos hegyi vasútnak lenne mondható. Tervezett hosszúsága 10*36. kilométer. A közig, bejárás alkalmával e vasút engedélyezéséhez hozzájárulásunkat jelentettük ki, azzal a kikötéssel, hogy kiindulási pontja a fogaskerekű vasút alsó állomása mellől kitétessék a Szép Ilonához, mert nem engedhető meg, kogy a budakeszi-útnak közbeeső szakaszán a közúti vasút vágányai mellett egy újabb vasút vágányai is elhelyeztessenek. Ajánlottuk egyébiránt, hogy a vállalat a közúti vaspálya-társulattal keressen megegyezést arra, hogy a város belsejébe juthasson. Budapest-Kispest-Kossutlifalva-Erzsébetfalvai villamos közúti vasút Eszméjét megpendítette Dr. Krausz Ede, aki a székes fővároshoz azt a kérelmet intézte, hogy az Üllői-úti Népligetből kiindulva Kis-Pest és Kossuth-falva érintésével Erzsébet-falváig felső vezetékkel villamos közúti vasutat épitsen. A vasút kiinduló pontja az uj Népliget észak-nyugati sarkára oda van tervezve, a hol a Hungária-körútat a Népliget mellett elvonuló 12 öles utcza keresztezi. Innen a szabályozási tervbe már megállapított utczák irányát követi Kis-Pestig, kivéve a Fertő-utczából a Balkán-utczába való lekanyarodást, mely a 8629 hrsz. városi telekre esvén, egy uj utcza nyitását teszi szükségessé. A Fertő-utczába a magy. államvasutak összekötő vonalának aluljáróján jut be, honnan a Balkán-utczába vevón irányát, a Határ- utczán az Üllői országútig ér. Keresztezné a Szt.-Lőrinczi helyi érdekű vasutat és így jut Kis-Pest határába ; s innen tovább a megjelölt községekbe. Központi telepe Kis-Pestre van tervezve; a telephez vezető elágazás csatlakozik aztán a Lajos-Mizsei helyi érdekű vasúthoz. A székes fővárosnak az ekképen tervezett vasút létesítése ellen nem volt elvi kifogása csupán azt kivánta, hogy kiindulásipontja a Népligeten
