Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1895. évi működéséről - IX. Vasutak
— 106 — társulatot arra, hogy uj gyalogutat létesítsen. Hangoztattuk egyszersmind a meglevő fasorok kímélését és azt, hogy a mennyiben a második vágány építése következtében a Rákospatakon túl magánterületek érintetnének köteles legyen azokat a társulat a szabályozási tervnek megfelelően megszerezni. A bejárási bizottság többsége a mellett foglalt állást, hogy a második vágány a jelenlegi vágány mellé, tehát az útnak szintén a baloldalára helyeztessék és az útba eső fasor kivágandó lóvén, a társulat uj fasor ültetésére köteleztessók, melynek helyét a hatóság később fogja megjelölni. Ezzel szemben arra az esetre, ha a kereskedelemügyi miniszter ur fentebb jelzett nézetünket nem fogadná el, arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy a vágányok elrendezése csak ideiglenes lehet és a külső kere- pesi-ut végleges rendezésekor köteles leend a társulat a két vágányt az úttest két oldalán arra a helyre fektetni, a melyet az általános szabályozási terv e czólra kijelöl. Végül felhasználtuk a közig, bejárás alkalmát azon kérelmünk előterjesztésére is, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur a szóban levő vasút mostani menetrendjét revízió alá venni méltóztassók, abban az irányban, hogy a vonatok oly sűrűn közlekedjenek, a mint ez pl. a Kőbánya és Újpest felé vezető közúti vasutakon berendezve van. Budapest-Esztergom-Doroghi helyiérdekű vasút. Az előző jelentésünkben adott leírás szerint 1895. folyamán — a Duna áthidalásának kivételével — teljesen megépült és műtanrendőribejárása is megtartatott s csupán a műszaki felülvizsgálat maradt a folyó évre. A Duna áthidalása tulajdonkóp két híddal van tervezve, közbeesvén az újpesti sziget. A fő Dunán keresztülmenő hid össznyilása 651 mtr; az újpesti kikötőmeder feletti hid össznyilása pedig 130 mtr és minthogy e vashid még nem készült el teljesen, a vasút kiinduló pontjául egyelőre a Pálffy-tér vau kejelölve; de a dunai áthidalás befejeztével e helyi érdekű vasutak vonalai a nyugati pályaudvarból fognak kiindulni. Budapest—budafoki helyi érdekű vasút. E vasutat kezdetben Gulácsy Kálmán gőzüzemre és keskeny vágánynyal tervezte. Kezdetét vette volna a lánczhidfőnól s a Dunaparton, továbbá a Fehórvári-uton s Albertfalva és Budafok községeken át Tótónyig vezetett volna. Később az engedélyt kérő szabályos nyomtávolság mellett helyi érdekű jelleggel villamos üzemre tervezte. A közig, bejáráson különösen az ellen emeltünk észrevételeket, hogy e vasút helyi érdekű vasút gyanánt engedélyeztessék. Valamint ugyanis a székes fővárosnak az ép. ü. szabályzatban meghatározott övezeti beosztásánál főíigyelem lön fordítva arra, hogy minden egyes szükséglet a többi szükségletek hátránya nélkül találhasson kielégítést: ép úgy az általános szabályozási terv megállapításánál az volt az egyik vezórszempont, hogy a belső berendezkedés a lehető legelőnyösebb legyen, E belső berendezkedés egyik legfontosabb alkatrészét képezi a köz-
