Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1892, 1893, 1894 (Budapest, 1895)
I. Szabályozás
X A III. ker Radl-árok szabályozása. Ó-budai Zsinagógia. E nagyjában vázolt tervet, mely szerint az új utak maximalis emelkedése nem haladja meg az 5—6%-ot, (a mostani utak emelkedése a 12—15%ot is eléri), tüzetesen megvizsgálván, azt a meggyőződést szereztük, miszerint a terv czélszerűen gondoskodik arról, hogy a könnyű közlekedés igényeinek megfelelő, mérsékelt lejtésű olyan átló utak létesíttessenek, amelyek egyrészt a völgyben levő főközlekedési erekből indulnak ki, másrészt a hegyoldalokon haladó körutakat is felölelik s ekkép a tervezet szerint létrejövend azon egységes úthálózat, melynek segélyével e rendkivül kies fekvésű, gyönyörű kilátást nyújtó hegyvidék minden irányból úgy lesz megközelíthető, a mint ezt azok a modern igények kívánják, a melyek közvetlenül a lakott terület mellett elterülő e nyaraló-vidék iránt méltán támaszthatók. Meggyőződtünk, hogy a terv készítésénél kellő figyelem fordíttatott arra is, hogy a hegyi vizet vezető árkok ne hassználtassanak egyszersmind közlekedésre; megnyugvást szereztünk, hogy a terv szerint a vidék viztelenitése akkor is zavartalanul lesz eszközölhető, ha a szabályozás csak részenként vitetik keresztül; továbbá gondoskodik a terv olyan közterületek hagyásáról, a melyek középület, piacz és pihenő czóljaira szükségeltetni fognak; a mi pedig a tervbe vett nagy, nyilvános parkot illeti, ennek helye és területe úgy van megválasztva, hogy a közönség azt czélszerűen és élvezettel fogja használhatni. Mindezeknél fogva a kérdéses szabályozási tervet, mint olyat, mely a feladatot gondos körültekintéssel, jól, czélszerűen és egyáltalán szerencsésen oldja meg, elfogadtuk, azzal a külömbséggel, hogy a mecset-utcza eddig tervezve volt folytatását a Niedermayer-utczától a kavics-utczáig elejtettük. Elejtettük ennek következtében azt a lépcsőt is, mely a császárfürdő és Lukácsfürdő közötti sikátor folytatásában a mecset-utczára felvezetett volna. A Rézmál- és Szemlőhegy e meredek oldala ugyanis a császárfürdőhöz tartozik és parkul használtatik s így a mecset-utcza említett folytatására telekrendezési szempontból szükség nincsen, a parknak pedig csak hátrányára lehetne. A mi pedig a lépcső elhagyását illeti, a közlekedésről a kavics-utczából kiinduló serpentin-úttal van gondoskodva. Ilyen értelemben leendő hozzájárulás végett a tervet átküldöttük a székes fővároshoz, a hol az jelenleg tárgyalás alatt áll. Ez iránt a székes főváros mutatott be tervet, melynek értelmében a Radl-árok kellő kiszélesítés és vonalának kiigazítása mellett a Szépmezőn találkozik az aranyhegyi árokkal. E tervet elfogadtuk, de elleneztük, hogy a vizek egy része a vörösvári-úton és folytatólag a filatori-gát mentén találjon levezetést, mert a Radl-árok szelvénye elég nagy arra, hogy az összes vizeket befogadhassa. Noha “továbbá a hegyi vizek elvezetése kérdésében az az elvi megállapodás jött létre, hogy a főbb közlekedési utak áthidalandók és ennek ellenére a bécsi-úton a vizek teknőalakú kövezeten vezettetnek, mégis, nehogy e sürgős rendezés halasztást szenvedjen, nem tettünk kifogást az ellen, hogy a bécsi-úton a hídépítés egyelőre elmaradjon. E zsinagóga telkére a főváros által javaslatba hozott szabályozási módosítást, mely szerint a telekből csak a Lajos-utczára vétetik el 160 Ó-öl terület, elfogadtuk; de szemben a középítési bizottság javaslatával, mely szerint a telek megmaradó része beépíthető volna, kimondottuk, hogy a zsinagóga előtti tér mindenesetre szabadon maradjon, mert tekintettel a zsinagóga előtti nagy forgalomra, mely kivált nagyobb ünnepek alkalmával tapasztalható, a kérdéses terület szabadon hagyására már biztonsági szempontból — 16 —
