Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1892, 1893, 1894 (Budapest, 1895)
I. Szabályozás
] 1 Ut a köér- berekben. A Pauler- utcza folytatólagos megnyitása. A mészáros- utcza szabályozása. A Naphegy szabályozásának modosí tása. úrtól vett felhívásra mindenekelőtt azon véleményünknek adtunk kifejezést, hogy a vámházi híddal egyidejűleg múlhatatlanul szükséges a Gellórt-rak- partot is, egész vonalában tehát a Rudas-fürdőig kiépíteni, mert ez alapfeltételét képezi a rakparti út kiépítésének, mely nélkül éjszakról nem lehetne kellőképpen a hídhoz jutni, s így ez utóbbi sem felelhetne meg feladatának. A mi a költségek honnan és mimódon való viselését illeti, véleményünket az 1870. évi X. t.-czikkre és nevezetesen e törvény 3. §-ának c) pontjára alapítottuk, melyből kétségtelenül következik, hogy a sorsolási kölcsönnek egyebek között nemcsak az volt a rendeltetése, hogy a fővárosban a Duna szabályozása keresztül vitessék, de maguk a rakpartok is kiépíttessenek. S hogy a sorsolási kölcsön eme rendeltetése természetszerűleg átszállott a törvényben megjelölt jövedelmi forrásokból képződő törlesztési alapra is, ez hasonlókép kétségtelenül következik a törvény intentiójából, melyet a törvényhozás is így értelmezett, midőn az 1893. évi XIV. t.-czikkel a két új hídnak, az említett jövedelmi forrásokból s a törlesztési alap tartalékából származó feleslegekből leendő építését elrendelte. Valamint tehát az 1870. évi X. t.-cz. útmutatása szerint az új hidak költségei a sorsolási kölcsön törlesztési alapjából fedeztetnek, úgy a Gellért-rakpart teljes kiépítésének költségei is innen volnának fedezendők. Kértük ehez képest a pénzügyminister urat, hogy e rakpart kiépítését elhatározni méltóztassék, annyival inkább, mert ha a kérdést tisztán gyakorlati szempontból tekintjük is, bizonyos, hogy megoldására más mód nincsen. Az érdekeltek a kőérberek dűlőben egy 2 öles út nyitásáért folyamodtak és habár e vidék szabályozása még nem került revisio alá, a kérelmet teljesitendőnek találtuk, úgy azonban, hogy miután 2 öl széllessóggel az út rendeltetésének e nyaraló vidéken nem felelhetne meg: a jövő tekintetéből kívántuk, hogy az már most 4 öl szélességgel vétessék fel az általános szabályozási tervbe és majdan meghosszabbíttassék a városi erdőig. A Pauler-utczának azon szakaszát, mely a roham-utcza és az alagút-utcza közt terül el s a krisztinavárosi arénához vezet, többszöri sürgetésünk folytán a székes főváros megnyitotta; mi pedig gondoskodtunk arról, hogy a Pauler-utcza, roham-, Attila- és alagút-utcza által határolt telektömb szintén szabályozva legyen, minek következtében ezen a ponton nyomban élénk építési tevékenység indult meg és ha a Pauler-utcza egyszer rendezve lesz — és ez már soron van — egyike leend a Krisztinaváros legszebb és legkellemesebb utczáinak. Hogy a mészáros-utcza egész vonalában szabályozva legyen, a székes főváros azzal a kérelemmel fordult hozzánk, hogy a még szabályozatlan telkekből eleső terjedékeket sajátítsuk ki. Habár e tanács csak a szabályozási vonalon történt építkezés alkalmából van hivatva a terjedékeket beváltani és minden más esetben a kisajátítás a székes főváros feladatát képezi, a kívánságot kivételesen mégis teljesíteni fogjuk, méltányolván, hogy a fővárosnak erre kisajátítási alapjában most nincs fedezete, hogy másrészt a szabályozás végrehajtása csakugyan mielőbb kívánatos. A székes főváros a Naphegy szabályozási tervére nézve némely módosi- . tásokat kezdeményezett. Ezek szerint a mészáros-utcza folytatásában egy háromszögű tér nyerne beiktatást, a nagy fekszini külömbségek kiegyenlítése végett.
