Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1892, 1893, 1894 (Budapest, 1895)
VI. Út-építés
91 telben állíttattak fel. A Várbástya-sétányon, a Kovács-féle ház mentén támfalat és vaskorlátot létesítettünk és a Bástya-sétányra felvezető gyalogútnál a fakorlátot vaskorláttal cseréltük ki. Díszesebben, mint tervezve volt, épült a Lógody-utczai támfal és az a lépcső, mely az alagútnál levő lépcső folytatásaként a Lógody-utczából a várba, a Szent-György-térre vezet. Változás történt végül azon területtel is, mely a volt tüzérbástya alatt fekszik s mint építésre teljesen alkalmatlan, közterületnek vala szánva. Ugyanis József ő császári és királyi Fensége családi házul megszerezte a kincstártól a várbeli Szt.-György-téren álló azon épületet, mely eddig am. kir. honvédfőparancsnokság elhelyezésére szolgált. Megszerezte azzal a czélzattal, bogy a palotát kiegészíti megfelelő kert létesítése végett azon házhelyekkel és területekkel, melyek egyrészt a palota és a várbeli új út, másrészt a Keleti-féle nyaraló és az új lépcső között terülnek el. Hogy a fenséges fcherczegi családnak a székes fővárosban egyszersmindenkorra állandó otthona legyen, ezt a szándékot hazafias kötelességünknek ismertük tőlünk telhetőleg előmozdítani és ehez képest a birtokunkban volt területeket azon az áron, melybe azok nekünk kerültek, 0 Fenségének készségesen és örömmel engedtük át, megjegyezvén, hogy 0 Fensége a magántulajdonban volt ingatlanok nagyobb részét is megszerezte már é3 a kérdéses területet az új út, illetőleg a keleti-féle nyaraló mentén ideiglenes kerítéssel látta el. Visszatérve az út építésére, melynek jelentőségét az Eskütéri híd tetemesen emeli, megemlítjük, hogy annak szélessége 15*17 méter; ebből 3*0—3 0 méter a járdákra, 9*17 méter pedig a makadam-kocsiútra esik. Hossza, a Tábor-utczai és Lóvasúti összekötetést is beleértve, 1700*00 méter; e meredekebb összeköttetéstől eltekintve, emelkedése 4°/o—4*5% közt változik. A folyamatban levő leszámolás szerint az út építésének költségei mintegy 375.000 frtra tehetők, megjegyezvén, hogy úgy ezeket a költségeket, mint a felmerült kisajátítási költségeket is egyenlő arányban a kezelésünk alatt álló fővárosi pénzalap, a székes főváros és a kir. palota építési alapja viseli. A másik nevezetes útvonal, melynek építésével foglalkoztunk: a budai körút. Ennek a jelentésünk tárgyát képező időszakban két szakaszban került nagyobbmórvű rendezés alá. Az egyik a Margit-körút, a mely a dunajobbparti körvasút alkalmából volt rendezendő, kapcsolatban a Királyhegy-utczával. A rendezést ez utóbbi utczában a trachytburkolat rendbehozatalában, a Margit-körúton pedig abban állott, hogy a volt Török-utczától a Szenátorig terjedő szakaszban a két vasúti vágány között elterülő, 11 méter széles középső kocsiútat gránittal burkoltattuk. A sínközökben trathytburkolat van. A Tógla-utcza és a volt Török-utcza közti részben, az éjszaki oldalon, a házsor mentén a leásást egyelőre, tekintettel az itteni régi, gyenge karban levő házakra, mellőztük és a járdát a leszállított kocsiúttal lejtő által kötöttük össze. Az egész művelet, beleértve a mellékutczák csatlakozását is, 192,919 frt 20 krba került; ebből a m. kir. államvasútakra 54,747 frt 16 kr; a budapesti közúti vaspályatársulatra 6793 frt 15 kr; Budapest fővárosra pedi* 14,491 frt 74 kr. esett; a további 116,887 frt 15 kr. felerészben a fővárosi alapot, fele részben pedig Budapest pénztárát terheli. A leszámolásokként megtörténvén,a Margit- körút szóban levő szakaszát, a vállalkozóknak a gránitburkolatra vonatkozó
