Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
50 — Be'ómlö kamra. A falazott ve zetéknek esetleges elhagyása. A falazott csatorna elő nyei. A kőbányai magas víztartó. vezetékből átveszi, és a hol, ha ilyen készülék nem volna, a viz mindig csak a falazott vezeték alsó rétegeiből vétetnék. A falaz1-tt csatorna keleti végén építendő vizkamra tikár csak mint egyszerű földalatti kamra ópithető ki a hegyoldalban, akár pedig — ha kivántatnók — épitőművószetileg is kiképezhető a helyzetn k megtelt lően, a mely itt közvetetlenül a Duna mellett s magosán a folyam fölött a hegyoldalon egy monumentális épület fölállítását eléggé igazolja. A falaz *tt csatornát — ha a kezdetben kiépítendő rész költségeinek apasztása nagyon fontos volna — a terven pontozva jelölt két 1000 mm-es főcső potolbatnéi, a melyek közül az egyiket már most el kellene készíteni. Ez a vezeték semmiesetre sem birna ugyan a falazott vezeték előnyeivel, de — anélkül, hogy olyan nyomásvesztességgel járna, mint egy 750 mm-es vezeték — mégis az a jó oldala volna, hogy a végrehajtásnak azonnal szükséges részét olcsóbbá tenné, mert ezt el lehetne késziteni a fél vizmennyiség számára, mig a falazott csatornát már a végleges kibővítésre való tekintettel kellene fölépíteni. — A költségvetésbe úgy a falazott csatorna, mint az öntöttvas vezeték is föl van véve, de csakis az utóbbi szerepel a végösszegben. A falazott csatorna az öntöttvas vezetékkel szemben azonban több jelentékeny előny nyel birna, a melyek a szükséges költségtöbbletet igazolhatnák; igy az erre fordítandó költségek megbirálásánál annak háromféle működését kell tekintetbe venni; nevezetesen: 1. mint vezeték 2. mint J 2000 m3 tartalommal bíró víztartó s végre 3. azt az előnyös hatását, hogy a vizet nyomasvt sztesóg nélkül a víztartóból közvetetlenül a hídhoz vezeti. A kőbányai magas iztartók egyformaság kedvéért és a czólnak megfelelően hasonló módon vannak tervezve, mint az otf már most is fennálló tartók, s csak azoknak magassága fog az előbb kifejtett számításhoz képest ezekétől eltérni. — IIt is kér egyenkint 30,000 m:l tartalommal bíró víztartó fölállítása van kilátásba véve. A víztartók ugyanúgy épülnének, mint a Kőbányán most fönnállók és igy elég, ha azoknak ismeretes részleteire hivatkozunk. — A gellérthegyi tartónál a viz czirkulácziójára stb. vonatkozólag követett elvek itt is alkalmazásra találnak. A kőbányai víztartó építési viszonyaira való tekintettel czélszerűnek látszik lefelé is megtartani ugyanazokat a méreteket, a melyekkel a korábbi víztartók bírnak. A tartó vízállásában létesülő és a városi csőhálózatban a maximális fogyasztás idejében általában uralkodó nyomásra nézve irányadó hullámzások itt is 4 m-rel vannak fölvóve, vagyis a legnagyobb fogyasztás idejében meglevő nyomásvonal számára +51 n:-rel megállapított kiinduló pont fölött 2 m-rel és azalatt 2 m-rel. Az alsó vízállás alatt még a tartóban levő víztömeg kivételes esetekre fönntartott tartaléknak tekintendő. Soha sem szabad a csőhálózatban uralkodó nyomásviszonyok fejtegetésénél és főképen az egy meghatározott nyomás- viszonyhoz való. ragaszkodás mellett arról megfeledkeznünk, hogy egy ilyen nagy város vízellátásánál mekkora fontossággal bir valamely tartalékban levő víztömeg, a mely közel 40 m-nyire a város utczái fölött, magosán fekvő
