Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
— 40 — A gellérthegyi víztartó magassága. A víztartó mélysége. A nyomási vonal kiinduló pontja. i ] j ( ] ] í t í £ A kőbányai tartó kiegyenlítő hatásköréhez tartozó 1250 hektárnyi terület vizét ugyanezen arány szerint 898 hektár területen közvetlenül a szivattyútelep és 857 hektár területen a kőbányai víztartók szolgáltatják a maximális fogyasztás óráiban (még pedig, a mint alább ki lesz fejtve, vagy közvetlenül, vagy pedig a víznek még egyszeri előzetes emelése után). A programm által az osztó csövekben követelt 85 m-nyi minimális nyomás következtében, úgy a kőbányai, mint a gellérthegyi ellensúlyozó víztartókat sokkal magosabbra kell fektetni, mint a hol Kőbányán a jelenlegi víztartók fekszenek. A gellérthegyi, tartó magasságára nézve az általa közvetetlenül ellátandó terület legmagasabb pontja irányadó; ez az előbb megállapított liatá- rolás által + 12 m-re van meghatározva, s igy ott az absolut nyomási magasság + 47 m-ig ér. A tartó 5.2 m. vízmélységre van tervezve; a felső 4 m. mély réteg a szabályszerű kiegyenlítésre van szánva, s ez képezi ennélfogva azt a határt, a melyen belül a tartó vízállása rendesen mozog. A tartóban még ezenfölül levő víz kivételes esetekre szolgál. Minthogy a tartó megtöltése éjjel megy végbe, s abban a pillanatban, a midőn délelőtt a fogyasztás a szivattyútelep teljesítményét kezdi meghaladni, tele van, addig pedig, a mig a fogyasztás délután újra leesik arra a mennyiségre, a melyet a gépek rendes működésük közben szolgáltatnak, a viz tükre benne 4 m.-rel csökkent, föltételezhető hogy a tartó vízállása a maximális fogyasztás idejében, a mely középen esik a két említett időpont közé, két méterrel fekszik a legmagasabb vízállás alatt és két méterrel az alsó normális vízállás fölött. Ez a közép vízállás vétetett föl a legnagyobb fogyasztás idejében uralkodó nyomásvonal számára kiinduló pontul, és ez irányadó tehát egyrészt az akkor létező nyomásra, másrészt a víztartó magassági fekvésére nézve. Ezt a viszonyt a víztartó kiegyenlítő működésére vonatkozó, a függelékben csatolt, diagramm magyarázza meg legjobban. A 'számításokból az tűnt ki, hogy akkor, ha a nyomás vonalának 3z a kiinduló pontja, illetőleg a víztartónak ez a közép-vízállása 4 m-rel magasabbra helyeztetik, mint az ellátandó terület határán levő abszolút íyomás, az egész területen meglesz a követelt nyomás a legerősebb fogyasztás 'elejében is; a terület leglényegesebb részében pedig, t. i. a Duna mentén 3S a belvárosban, a nyomás még 4—6 m-rel magasabb is lesz. Nem volna jó a tartót még magasabbra helyezni, minthogy az véglegesen irányadó a víznek szállítási költségeire nézve az egész év folyamában, s ezért magassági fekvésében is lehetőleg a valóságos szükséglethez kell ugyan alkalmazkodnia, de nem szabad azon túlemelkednie. A víztartó mélysége. A nyomási
