Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
— 37 — magasan ( fekvő rétegvonal van megállapítva. Ezen kívül eső területek számára szükséges külön intézkedések i Az abszolút nyomásmagasság meghatározása. Az osztócsövekben . uralkodó nyomás. A föcsövek- ben uralkodó minimális nyomás. A min mális abszolút nyomásma- gasságy 47m. A föcsövek az 1. lapon vannak ábrázolva. 3SŐ magasabb területen a nyomás növelése czóljából különös intézkedésekről gondoskodni. Annak a kérdésnek megoldása, hogy mikor lesz szükséges a nyomásnak ez a növelése, hogy a külső területen is meg legyen a 35 m-nyi nyomás, bátran a jövőre bizható, hacsak a terv tekintettel van erre a majdani kifejlődésre, a mint hogy tényleg van is, s azt előkészíti, úgy hogy költséges változtatásokra ne legyen szükség. A későbbi adatokból ki fog tűnni, hogy ez a külső terület az általános nyomás zónájából látható el 27 m-nyi nyomással, és ha tekintetbe vesszük ennek a területnek már említett, részint iparos, részint villaszerű jellegét, ez a nyomás bizonyára annyira elegendőnek fog látszani, hogy annak esetleg szükségessé válandó emelése a legtávolabb jövőre tartozhatik. Ha tehát az általános nyomási zóna határát és a szivattyúteleptől legtávolabbra eső s így legnehezebben ellátandó területét a + 12 m-es rétegvonalban megállapítottuk, még az abszolút nyomási magasság határozandó meg. A programúi szerint a víznek legaláb b 3 V2 a t m o s z f é r a nyo m á s alatt kell az osztócsövekben á 11 ania, s véleményem szerint ennek a nyo m á s n a k bőven elege n d ő v o 11 a m ellett tényleg ez a megadott minimális szám vehető fel az osztócsövekben levő legkisebb nyomás gyanánt, s nem is kell magasabbra menni. Ezen föltevés helyessége az által is igazolva van, hogy így a maximális nyomás, a mely az osztócsövekben a szivattyútelep közelében uralkodik, a legszorgosabb számítások szerint éppen 60 m-re rúg. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa által a minimális és maximális nyomás között megállapított ezen 25 m-nyi különbség tehát gondosabb kidolgozás után is helyesnek mutatkozik. Minthogy az osztócső 2 m-nyi mélyen fekszik a föld alatt, a csőben levő 35 m. nyomás a talaj fölötti 33 m. magasságnak felel meg. A függelékben csatolt számítások szerint a szétágazó vezetékekben mutatkozó nyomási veszteséget legfölebb 2 m-rel kell számításba venni. A végből tehát, hogy az osztócsövekben meg legyen a fenti nyomás, a fő- csövekben az osztócső kiágazásánál a talaj fölött 35 m-nyire emelkedő nyomásnak kellene uralkodnia. Ennélfogva az általános nyomási zóna déli. oldalának határvonala mentén levő főcsövekben a minimális nyomás 12 + 35= +47 m. 0 pont fölötti, magasságban van megállapítva. Az 1. lapon látható átnézeti tervben ábrázolva vannak mindazon fő- csövek, a melyek arra nézve szükségesek, hogy a mostani csőhálózat naponkinti 250,000 m'-nvi szállítóképességre kiegészíttessék, és pedig azok, a melyeknek fektetése a csőhálózatnak a jövőben való kiterjesztésére volna elhalasztandó, pontozott vonalakkal vannak jelölve, míg azok — a melyek már az első lépéseknél szükségesek volnának arra, hogy a csőhálózat naponkint 150,000 m3 szállítóképességig kiegészíttessék — teljes vonalakkal vannak föltüntetve. A terven kéken meghuzgált vonal mutatja meg azon határt, a mely a fentiek szerint az általános nyomási, zónát elválasztja azon területtől, a 6
