Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
VIII. Vasutak
293 — Éhez képest a dunajobbparti körvasút díjszabási tekintetben a m. kir. államvasutak kiegészítő részét képezi ugyan, de jellege: „gőzmozdonyu közúti vasút“; a Margitbidi elágazás elmaradt, a dunapartra tervezett rendező pályaudvarral együtt, az utóbbit a császárfürdő felett kitérők fogják helyettesíteni; végre peagejog alapján rendeztetett, bogy a körvasút vágányai a közúti vaspályái közlekedés czéljára is használtathassanak. A szóban levő körvasút iránya a végleges megállapodások szerint a következő: Indul a budapest-szent-endrei helyiérdekű vasút óbuda-filatóri állomásából, és átszelvén a szentedrei utat, a hlatóri töltéséé, illetve a rakparton halad a Császárfürdőig, innen külön töltésen a Margitbidi aluljáróig, ezen át a Pálífy-térre kanyaradik és a királyhegy-utczán, Margit- körúton, Széna-téren és Krisztina-körúton, jelesen az ördögárki hidon átmenvén, az alkotás-útczába és a déli vaspálya-udvarába tér be, a déli vasút vonalán jutván el a kelenföldi állomásra, mi mellett gondoskodva van arról is, hogy a beiktatott összekötő iv segélyével az összekötő vasút s illetőleg a hidon át a balparti körvasút vonalára juthasson. A terv ekként megállapittatván, a Duna jobbparti városrész kereskedelmének e vasúttól függő érdekeiért a saját részünkről is siettünk a Margit-körútat és ezzel kapcsolatosan a királyhegy-utczát úgy rendezni, hogy ezen a vonalon egyidejűleg a vágányok is véglegesen le legyenek fektethetek. Különösen a gránit-burkolatot kellett jobban kiterjesztenünk, mint a hogy azt külömben terveztük. A rendezés költségét a királyhegy- utczánál a főváros, a Margit-körútnál közösen a to város és mi viseljük; bizonyos munták költségét azonban, a melyek kizárólag a vasút miatt váltak szükségesekké, a m. kir. államvasutak igazgatósága téríti meg, A körvasútból kiágazóiag iparvágány engedélyeztetett eddigeló: a Spitzer Gerzon féle telepre, a Grünwald-fóle telepre, a cs. és kir. ruhatári telepre, a Lujza-malomhoz és a cs. és kir. élelmezési telepre. Külömböző vasúti ügyek. Az előadottakon kívül tárgyaltatott még: A budapest-szent-lőrinczi h. é. vasút meghosszabbítása a Ludovika- acadómiáig, a mi azért vált szükségessé, mert .az üllői-úti lóvasúti vonalnak kivitelét a nevezett h. ó. vasút állomásáig nem sikerült elérni; A svábhegyi fogaskerekű vasút meghosszabbítása a Széchenyi hegyre; A X. kér. fehér-úti átjáró helyett aluljáró építése; A bpesti-soroksár-haraszti h é. vasút vonalainak a város belsejébe való közlekedése, a mit a fővárossal egyetórtőleg a IX. kér. Boráros-tórig kívántunk megengedni; A budapest-tótényi li. ó. vasút, mely a budai kies dunapart elfoglalásával a lánczhidig volt tervezve, részünkről azonban csak a sárosfürdő alatt kezdődő fehórvári-útig véltük azt engedélyezhetőnek; A Gellérthegyre sikló létesítése, a mi bár a közigazgatási bejárás meg lön tartva, a kivitelhez nem jutott közelebb. 38
