Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)

VIII. Vasutak

291

ugyan, de a Krisztina-körút és az Attila-körút küszöbön levő rendezése az ott vezetendő közúti vaspálya ügyét állította előtérbe és engedólyezóseért mind a két közúti vaspályái vállalat folyamodott.

A budapesti közúti vaspálya-társulat tervére a következő észrevételeket tettük:

1. a vérmező nyugoti oldalán tervezett egyes vágány megrövidítendő annyira, lmgy az azon közlekedő kocsi a kettős vágány mindkét végpontjáról észre legyen vehető;

2. a déli vasút érkezési oldalához tervezett kiágazás a budai kör- vasúttal összhangzásba hozandó;

3. a Szent-János-utczából csak egyik vágány vezethető a Szent-János- tóren át az Attilla-utczába; a másik az árok- és az iv-utczán vezetendő ki az Attila-utczába;

4. az Attila-utcza déli végétől (a szarvas-tértől) a Rudas-fürdőig kettős vágány legyen;

5. a vágányok oldalt helyozendők el, úgy, hogy a járdák mentén a kocsi-útból 2*765 mtr. szabadon maradjon;

6. hogy a főváros déli részéről szintén közvetlenül lehessen a Zugligetbe és vissza közlekedni, e végből a vágányok a retek-utczai vágányokba is bekötendők;

7. a Rudas-fürdőtől a dunaparton a lánczhidig tervezett szárnyvonal semmi szin alatt nem engedélyezhető.

A mi pedig a villamos vasúti vállalat tervét illeti, kijelentettük, hogy a vonal iránya a Rudas-íürdő és a déli vasút pályaudvara között nem lehet más, mint az, melyet a lóvasút számára megállapítottunk; a déli vasúttól a fogaskerekű terjedő vonalrúszt pedig nem találtuk engedólvez- hetőnek. mert a kiszemelt irányban a budai körvasút (magyar kir. államvasút) sinei fognak feküdni, melyek a villamos üzem czóljaira nem alkalmasak; mert továbbá ez a vonalrósz folytatólag a retek-utczában haladt volna, honnan a nagy forgalom miatt a lóvasut sínéit is át kellett helyezni a városmajor szélére.

A villamos vasúti vállalat terveiből és irataiból nem volt kivehető, hogy az áram-vezeték a föld teleti, vagy a föld alatt fog-e elhelyezhetni? Ezért szükséges volt kijelentenünk, hogy az eddigi megállapodá okhoz alkalmazkodva, az áram a föld alatt lesz vezetendő, a központi áramfejlesztőtelep elhelyezése pedig még engelólyezós előtt tisztába hozandó.

Teljesen egyetértve a közópitósi bizottmánynyal hangsúlyoztuk végül azt, hogy a szóban forgó közúti vaspályái vonal úgy fog a közlekedés érdekeinek legjobban megfelelni, ha az engedély a budapesti közúti vaspálya-társulatnak adatik meg, mert csak ez esetben válik lehetségessé, hogy a budai részeknek a pesti részekkel a Margithidon át már meglevő vasúti összeköttetése a Krisztina-körúton, Attila-körúton és a Gellórt-rakpartoo folytatva s a vámházi híd segélyével a pesti belső körúti vonalba ismét bekötve körré egészüljön ki. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy o budai vonalat az építendő hídtól kezdve a déli vaspályáig a villamos vasúti vállalat is használhassa; de ha közlekedését a fogaskerekű vasút indóházáig kívánná kiterjeszteni, e czúlból a városin ajor-utczán kellene haladnia.