Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)

II. Szabályozás

250

„Erzsébet“

gőzmalom.

Utczanyitás.

leltet számítani, nemcsak a főváros fejlődésének természetes meneténél, de főleg az állandó országház építésénél fogva, mely utóbbi fejlesztő hatását máris hatalmasan érezteti. Elérkezett tehát az ideje annak, hogy e kiváló városrész rendezése napirendre vétessék és gondoskodás történjék különösen a fejlődés akadályainak elhárításáról. Legnagyobb ezen akadá'yok között tudvalevőleg az az alaktalan, ósdi épülettömb, mely „újépület“ nevezete alatt ismeretes. Ennek eltávolítása képezi az egyik főfeladatot. A másik feladat pedig abban áll, hogy az uj épület telektömbje czélszerüen sza- bályoztassék.

Az újépület eltávolítása iránt a magas kormány is élénk érdeklődéssel viseltetvén, a pénzügy minister úr 0 Nagyméltósága a közös hadügyi kormánnyal a beváltás kérdésében a tárgyalásokat folyamatba tette és az ügy alapos előkészítésére külön bizottságot szervezett, szoros összeköttetésben e tanácscsal. A bizottság közreműködésével a megváltás kérdése abba a stádiumba jutott, hogy a hadügvministerium remélhetőleg nemsokára tudatni fogja igényét a kártalanításra.

A mi pedig a szóban forgó telektömb szabályozását illeti, részint műszaki osztályunk, részint a főváros mérnöki hivatala számos alternativ tervet készített, melyekről a legközelebbi alkalommal részletesen fogunk szólani.

Az Erzsébet-gőzmalomnak a kör vasúttal történt összekötése a szabályozás némi módosítását tette szükségessé. A közigazgatási bejárás alkalmával e részben létrejött megállapodást elfogadván, ehez képest hozzájárultunk egyrészt ahoz, hogy a Bessenyei-utczából 0*45 mtr szélességű területszalag a malom mentén ehez használatul átengedtessók; hozzájárultunk másrészt ahoz, hogy a Garam-utcza az újpesti rakparti és kárpát-utcza közti részében az Erzsóbet-malomhoz átengedendő 4*25 méterrel az 1259. hrzi sz. telekre eltolassók; a Garam- és kárpát-utczák által ekként képezendő uj sarokpont pedig egyenes vonal által köttessék össze azzal az uj házzal, mely a visegrádi- és Garam-utczák sarkán, az eddigi szabályozási vonalon emeltetett. Önként érthető, hogy a Garam-utcza vonalának említett eltolásával egybekötött költségek a malom részv. társaság terhére csti'k.

A Lipótváros külső részében óvről-óvre szaporodó gyár- és ipartelepek érdekében szükségesnek találtuk, hogy a külső-váczi-út és felső rakpart között tervezett utczák közül egyelőre legalább egyet megnyissunk; és e czólra hgyelemmel az érdekeltek kívánságára is, a Thurzó-utczától délre eső legközelebbi utczát választottuk ki, mely a felső rakpartot a Ferdinánd-térnól köti össze a külső váczi-úttal. Ennek területét tehát kisajátítván, felszólítottuk a fővárost, hogy az utcza rendezéséről sürgősen gondoskodjék.

V. és VI. kerületi kültelkek.

Az V. és VI. kerületi kültelki egyesület, szövetkezve az érdekeltséggel, emlékiratot intézett a magas kormányhoz, a következő kérelmi pontokkal:

1. az állami kezelés alatt levő váczi-út végleges magassága állapíttassák meg;