Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)

I. Vizmű

— 242

együtt 217000 írtra rúgtak; mindkét telep létesítésének összes költségei 1888. végén 6.650,761 írt 58 kr. (1889. év végén 7.132,511 írt 32 kr.)

a csőhálózat, medenczók kezelése kielégítő.

Egyéb észrevételeit a bizottság a következőkben foglalja össze:

1. A statisztikai hivatal és a vízvezetéki igazgatóság kimutatásai közt mutatkozó külömbságek az utóbbi igazgatóságnak 1889. november 17-ón 1605. sz. a. kelt nyilatkozata szerint onnan származnak, mert a vízvezetéki igazgatóság csak közelitő adatokat nyújt a statisztikai hivatalnak.

2. A vízvezetéki igazgatóság az épületekben levő kózicsapokra adatokat nem gyűjt; ezek számának ismerete azonban a fogyasztás vagy vizdij megállapításában esetleg hasznos szolgálatokat tehetne.

3. A belteleki szűrt vizet szállító és a kültelki szüretien vizet tartalmazó csőhálózat közt levő kapcsolatok szigorú ellenőrzés alatt tartandók, a mint az albizottság is kifejtette.

1. Végül az 1889- évi márczius 1. napján tartott ülésünkből kelt előterjesztésünk alapján a tekintetes tanács által báró Lipthay Béla, Preuszner József és Ybl Miklós tagtársaink házában kísérletképpen elhelyezett vízmérő órákra nézve jelentjük, hogy ezek hosszabb időn rendszeresen ószleltetvón, a. különböző rendszerű órák közt eltérések mutatkoztak, melyek kívánatossá teszik, hogy az órák hasonló összehasonlító módon — továbbra is tanulmá- nyoztassanak.

E jelentésünket két eredeti példányban állítottuk ki, az egyik példány a Fővárosi Közmunkák Tanácsának képviselőit illetvén.

Kelt Budapesten, a vegyes bizottságnak 1890. évi deczember 22-én tartott üléséből.

Gerlóczy Károly s. k. elnök. Kupp Imre s. k Lethuer Lajos s. k. Wolilfarili Henrik s. k. Hoflmuser Lajos s. k.

\ászay Mór, s. k. Preuszner József s. k.

Hr. Lipthay Béla s. k. Poelicr József s. k.

Mihályfi József s. k. bizottsági jegyző.

Közölvén a fentebbi jelentést, másfelől jelezzük, hogy természetesen nem elégedhettünk meg a vízhiány okainak kutatásával, hanem ezzel párhuzamosan gondoskodni kívántunk arról is, hogy magán a vízhiányon, bármi okozta légyen, segítve legyen.

E végből azon javaslatokkal szemben, melyek csak bizonytalan kísérlet jellegével bírtak volna s melyeket előző jelentésükben ismertettük, tudvalevőleg azt ajánlottuk a fővárosnak, hogy a balparti ideiglenes vízmű kisegítésére, közelben fekvő dunaparti telektömbünkön, mesterséges szűrő- telepet épitsen, megjelölvén ennek közelebbi módozatait is.

Arról volt ugyanis szó, hogy a város ellátására még napi 25000 köbméter viz szükségeltetik. Ennek előteremtése volt tehát a czél. Az eszközök sorában pedig nem találtunk biztosabban és gyorsabban czólra vezetőt, mint azt, ha a Duna vizét mesterségesen szűrjük.

Ugyanezt végre a főváros is belátta és beható tanácskozások után