Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
— 240 — Leírván az összes fő- és mellék-elágazásokat, és azokat a területeket, melyek a fönnebbi különböző vizeket (a Bel-, Ferenczváros és a Lipótváros a Lipót-körútig, a Terézváros a Nagy-mező-ntczáig, az Erzsébetváros a Csányi- és Klauzál-utczáig, a Józsefváros a Rock-, Bérkocsi-, Conti-, József-, Madách- és lllés-ntczáig természetesen szűrt vizet, a vízvezeték többi része a Teréz-körút, Podmaniczky-utcza, Arena-út, Damjanich-, Rottenbiller-utcza Köztemető-útig a homok szűrők vizét, a kültelkek pedig szüretien vizet) fogyasztják, előadja a bizottság, hogy bár a három fővezeték egészen önálló és egymástól szorosan el van választva, azok mégis, az üzem szempontjából több helyütt össze vannak kapcsolva, nevezetesen a városi és a gyári vezeték 29 helyen, a gyári és a kültelki vezeték 16 ponton, a városi és kültelki hálózat 7 helyen, — a budai vizet a külső városrészekbe szállító vize ő és gyári vezeték 2 helyen, — végre a városi hálózat és az ivó- vizcső egy ponton van összekapcsolva, mely kapcsolások azonban rendesen mindig el vannak zárva és csak a legutolsó helyen említett csap van mindig nyitva. A hálózat eredetileg az elágazó rendszerben épült, és csak egyes városrészekben és utczákban vannak a vezetékek keringő rendszerben kiképezve; illetőleg némely vezetékek kombinált összekötteté-ek által idővel keringő vezetékekké alakultak át. A csövek tisztítása végett koronkint — a téli hónapok kivé*elével — öblítések foganatosíttatnak; erre szolgálnak a tűzcsapok, melyek az elágazó csövek végein egyszerűen fölhasználhatók, a keringésben levő csövek azonban előbb szakaszonkint elzáratnak. Az öblítések rendesen a szivattyú- telepeknél kezdődnek és igy haladnak szabályosan a kőbányai és a lóversenytéri medcnczck felé, de többször megfordított sorrendben is rendeztetnek. A városi vezeték csővei 1889. évben 35 hétben 287 végtűzcsapban összesen 3340-szer, vagy is minden csap átlag 1 1’8-szer — három hetenként — a gyári vezeték ugyanazon időben 158 vóg-tűzc-apban 3960-szor, minden tűzcsap 25-ször, másfólhetenkint, a kültelki, csőhálózat 72 ponton 3200-szor, tehát minden csap hetenkint egyszer öblittetett; ezenkívül az ivóvíz vezeték végpontjai hetenkint, valamint a közkutak is rendesen öblittetnek. Az öblítéskor a cső egész nyílásán addig engedik teljes erővel kitódulni a vizet, mig ennek tisztasága az illető csőhálózatban az időpontban szállíttatni szokott vizével meg nem egyezik. Ez öblité ek, melyeknek időpontjait naplószerüleg összeállítva a bizottság jelentéséhez csatolta, ha rendszeresen foganatosíttatnak, elegendő módot nyújtanak arra, hogy az összes csőhálózat tisztán tartassák, illetőleg, hogy a csőbe jutott tisztátlanságok még idejében eltávolíttassanak, ne hogy a vizet élvezhetetlenné tegyék. A me den ez ók Kőbínyán óvenkint legalább egyszer, de esetleg többször is kitiszfittatnak, ha t. i. a vízfogyasztás kicsiny és a lehetőség meg van, hogy a medenezék újra megtöltessenek (egynek-egynek köbtartalma 10.800 köbméter), a nélkü', hogy ezt a lakosság megérezné. Az 1. számú medencze legutóbb 1889. deczember 23. és 24-ón, a II. számú pedig folyó 1890. januárius 3. és 4-én tisztittatott; amaz 36 óra, emez 30 óra hosszáig volt szolgálaton kívül; az elsőben tavai novemberig szüretien viz volt, azóta pedig a homokszűrők vizét tartalmazza, és benne 1889. jan. 12. óta 15
