Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
19 — közre; ennek megakadályozására nyáron és őszszel, a midőn a viz a derítő medenczékben lehűl, a vizet a kiömlő oldalon a medencze fenekének közeléből kell venni. Ellenben télen, a midőn a viz hidegebb a derítő medenczóbe való bejutásakor, mint annak elhagyása alkalmával, vagyis a midőn ott fölmelegszik, ez a hőmérséklet-változás maga eszközli azt, hogy a meden- czének egész térfogata igénybe vétessék a derítésnél. A belépő hidegebb viz a medencze fenekére sülyed, s az a mely legtovább volt a medenczében, tehát legmelegebb, a felszínre jut s a kibocsátó oldalon kiömlik. A végből, hogy ezek a körülmények a derítés czéljaira föl legyenek használhatók, minden kamrában annak alsó végétől 5,0 m-nyi távolságban kovácsolt vasból készült függélyes sülyesztliető lemez van alkalmazva, a mely nyáron 50 cm.-nyire fölhúzatván, a kibocsátó oldalon kiömlő vizet a medencze alsó rétegeiből ereszti ki. Télen a lemez a fenékig leeresztendő, s ekkor a viz vékony rétegben annak felső éle fölött folyik ki. A rajzból a szerkezet világosan látható. A víznek a derítő medenczékbe való jutása úgy van szabályozva, hogy a viz állása folytonosan ugyanazon magasságban tartatik meg, s igy a minden kamrából a kiömlőnél alkalmazott zárógátak fölött kifolyó vízmennyiség állandó marad. A frankfurti derítő medenczék építését megelőző hosszas és gondos vizsgálódások, a melyek most az egész műnél nagyban folytattatnak, bebizonyították ezen elvek lelkiismeretes követésének fontosságát. Nagy és osztás nélküli derítő medenczékben, a melyeknél a hőmérséklet viszonyainak közreműködéséről nincs gondoskodva, az összes köbtartalomnak egyáltalában csak nagyon kis töredéke fog eredményes hatással bírni. A frankfurti derítő medenczéknél, a melyek a város mocsokvizének derítésére szolgálnak, a lecsapandó anyagoknak nyálkás természeténél és igy az ülepedes előidézésének nehéz voltánál fogva, a feladat is sokkal nehezebb, s ennek daczáia az eszközölt vizsgálatok igazolják, hogy a gondosan és czélszerűen választott méreteknek és szerkezeteké k pusztán mechanikus hatása a deritémél a leghatásosabb tényező gyanánt szerepel; erre nézve a „Deutscher Verein für öffentliche Gesundheitspflege“ 1S88. évi nagygyűlése által kiadott jelentésre bátorkodom hivatkozni. A viz a derítő medenczékben való lassú áthaladása közben azokban 15 —18 óráig időzik, minélfogva a naponkinti 250000 m:t-nyi mennyiség derítésére 15 működésben levő medencze van számítva és két egyenkint 9 medenczéből álló csoportban 18 ilyen medencze van tervezve. Mindegyik csoport 9 derítő medenezéje 8—8 kamrából áll, melynek mindegyike 5.25 m. használható szélességgel bír és befolyó oldalán 2.5 m„ kifolyó oldalán 3 m. mély; ezen mélységből 2.1 m., illetőleg 2.0 ra. képezi, a hasznos mólvséget. — A medenczék általában véve 120 m. hosszúk, csak az északi és déli határ felé rövidülnek 100 m-re, tekintettel a folyampart k anyarulataira. A fenti mérték mekett elért átfolyó sebesség másodperczenkint csak 2 mm. s igy a viz 17 óránál valami hevessel több időt tölt a derítő medenczében. Sülyeszthetö lemezek. Máshol szerzett tapasztalatok. Méretek.
