Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
Talajvíz kútak. Szívócső. A kutak elhelyezése. III. Szüretien vizet emelő gépek. Vízmennyiség letekre, hogy a medencze vizében lehetőleg csekély és csaknem vízszintes mozgás legyen elérhető, itt egyelőre nem bocsátkozom. Arra az esetre, ha a szüretien viz talajvizből volna nyerhető, fenntartva az átmérő méreteinek változtatását egy igen egyszerű szerkezetű kutat terveztem. Ennek átmérője a felső részében 4.0 m., mely alul 5 m.— 5.5 m-re nagyobbittatnék a sülyesztós (Absenken) könnyebbitésére és mely talán 50 cm. magasságban az agyag réteg felett egy fakoszorún nyugszik. A kút testének, kavicsban levő részre, átbocsátó falakkal volna létesítendő. A kút azonban fennt beboltozandó és ezen boltozat közepében egy bejáró akna volna létesítendő, melynek nyílása 9 m.-en fekszik, úgy hogy árvíz alkalmával a viz a kútba közvetetlenűl be ne hatolhasson. A kútnak felső része egy földfeltöltéssel van körülvéve, mely + 9-ig emelkedik. A kútba egy 350 mm. átmérőjű szívócső van elhelyezve, melynek talpán egy önműködőiig záródó, de mesterségesen nyomás mentesített talpszelep van alkalmazva és ezen félül egy elzárócsappal van ellátva. A különböző kútak szívócsövei, vezetékek által vannak egymással és a szívó csővezetékkel összekötve, melyről a szüretien vizet emelő gépeknél van szó. A talpszelepek nyomás mentesítése által észszerű kezelés mellett az összes kútaknál, melyek ugyanazon szívócsővezetékkel vannak összekapcsolva egyenlő sülyesztós érhető el és miután ezen szelepek ennek daczára önmüködőleg zárodnak, ha a szivattyúkútban a sülyesztós megszűnik, ennélfogva a szívó- vezeték állandó működése biztosítva van. Hogy vájjon a kútak 100 m. távolban létesitendők-e, és hogy hány kútat kell készíteni, hogy 1 10,000 m3 viz legyen naponta nyerhető, hogy továbbá mindegyik 4 m. átmérőjű kút naponta 7000 nn-t szállítani képes lesz-e, ezek mind oly kérdések, melyekre csak beható kísérletek után lehet felelni. Tervem czólja egyelőre csak, az eszmét megpendíteni és ezúttal nem kívánok ezen tárgy további fejtegetésébe bocsátkozni, hanem as züret- len vízgépekre térek át, melyek vagy talajvizet emelnek a szűrők részére, vagy pedig Unna vizet merítenek az ülepedő medenczék táplálására. A szüretien vizet emelő gépeknek a szűrés részére szükséges vizen kívül még az összes gépek sűrítő vizét — (a kazán táplálására szolgáló ■viz a sűrítő vízből vétetik) — a homok mosására szükséges vizet és kivételesen egy-egy szűrő megtöltésére szolgáló vizet is kell szállitaniok. Ezen utóbbi mennyiség 300 mm. homok vastagság mellett egy szűrőnek + 6-ig való megtöltésére 1.7 m-t tesz ki, tehát 35.50 m2 szürőfelü’et mellett 6000 nT-t. A megtöltésnek 15 óra alatt kell végbe mennie, a mi óránként 400 m3-nek felel meg. A sűrítő (Condensations) vízmennyiség 0.5 in'-t feltételezve óránként minden lóerőre a tisztaviz gépeknél 3X389 lóerő=l 167, a szüretien viz gépeknél 3X60 „ — 180 összesen . . 1347 lóerő á 0.5 m3^ 673,5 un szükségletnek felel meg. A homok mosoda és egyéb szükségletet nem szükséges külön számításba venni, mert a szűrők megtöltése esetleg éjjel foganatosítandó, külön teljesítménynek tekintendő, melyhez a többi szükségletnek alkalmazkodnia kell. 19* — 143 —
