Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
124 — Építkezési dispositió. Józsefhegy éí Duna keresztezés. vezőek. A vizmedencze ebben az esetben, a csővezetékeknek nagyobb mérvű meghosszabbítása nélkül az összes fogyasztás állandó átfolyási pontjává válik, melybe az összes viz befolyik, illetve abból kilép. Ha ennek ellenében a budai oldalon egy medenczót létesítünk a pesti oldalon felállítandó szivattyú állomás részére, ebben az esetben is elégséges, ha azt a Dunán át hasonlókópen csak egy (esetleg több részre osztott) csővezeték által kötjük össze a szivattyú állomással. Ebben a csőben azután a víznek változó irányban kell mozognia, majd a medencze felé, majd abból lefolyva. Ebben az esetben a csőnek vagy a csővek összegének sokkalta csekélyebb átmérővel kell birniok, mert azok, az előbb felvett megjelöléseket feltételezve, nem A+B vagyis a maximális teljesítménynek kell megfelelniük, hanem csak B-nek, vagyis annyinak, a mennyivel a maximum több, az átlagnál. Ebben az esetben a Dunán való átvezetés, nem képez Pest ellátására nézve feltétlen kelléket, hanem csakis egy kétségtelenül nagyon kívánatos szabályozónak jellegé vei bir és szükség esetén iparkodni kellene nélküle is meglenni és bizonyára lehetséges is volna azt nélkülözni. Ha valamely különösen kedvező helyi viszony nem útal bennünket a vizet olyan pontról un riteni, honnan jól tisztult vizet állandóan és biztosan nyerhetnénk, vagyis ha már eleve az ülepedő medenczók létesítését kell kilátásba venni, akkor a műszaki szempont a közvetetlen merítési pontra nézve csak azt a feltételt szabja meg, hogy az a város felett legyen, akár a pesti, akár a budai oldalon, és hogy az a közvetetlen fertőztésnek kitéve ne legyen. Hogy továbbá mérvadó jelentőséggel bir az a körülmény is, a hely megválasztásánál, hogy vájjon a vízmű építésére kiszemelt terület a megfelelő áron megszerezhető-e vagy sem, az magától értetődik, és valószínű, hog}^ ez a tekintet vezette a fővárosi közmunkák tanácsának műszaki osztályát arra, hogy tervezetét az ó-budai oldalra és ezen oldalon az ó budai szigetre tegye. Ha a víznyerő telepet szüretien vízszivattyúival helyileg a többi berendezéstől elválasztjuk, akkor a hely kérdése kissé más megvilágításban fog mutatkozni, és akkor talán nincs kizárva az az eshetőség, hogy a pesti oldalon is kipuhatoltassók egy alkalmas terület, mely megfelelő áron megszerezhető lenne. A fővárosi közmunkák tanácsa műszaki osztályának tervezetében a magasnyomású vizmedencze részére a Gellérthegyen vau egy hely választva, bizonyára azon kívánság által indíttatva, hogy a viz egy ezen a tájon építtetni kilátásba vett hid segélyével vezettessék a pesti oldalra. Mert különben az átvezetés valószinmeg sokkal feljebb terveztetett volna, talán a Margit-sziget alcsó csúcsával szemben, mert innen a pesti vízmű, mint kiinduló pontja a jelenlegi ellátásnak az új telep által könnyen elérhető volna. A pesti vízmű jelenlegi elosztási tervében a városi csőhálózat az új beiktatás folytán, az előbbinek kezdőpontján t. i. a jelenlegi szivattyú állomáson nem szenvedne semmiféle változtatást és az üzem áthelyezése a legegyszerűbb módon eszközölhető volna. 5 A Józsefhegven a budai vizmedencze felett, egy a magasnyomású víztartó elhelyezésére alkalmas hely a kellő magasságban könnyen található és miután ezen hely a létesítendő szivattyú állomástól a Margit-sziget melletti csőátvezetésig terjedő úton a vezetékeknek lényeges meghosszabbitása
