Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
IV. Vizvezeték
87 > az igy bejutott folyóvíz terjeszthette a betegség anyagát. Ennek következtében a vízmüvet gyökeresen átalakították, olyformán, hogy míg előbb a zürichi tóban elhelyezett szűrőből, mely nem lévén tisztítható, természetes szűrőként működött, nyerték a vizet, jelenleg a tó vizét mesterséges homok szűrőágyakon megtisztítva vezetik a házakba. Említésre méltó, hogy a zürichiek a környék talaj- és forrásvizeit előbb mind megvizsgálták és ennek során jutottak arra a meggyőződésre, hogy a legjobb, a mit tehetnek, vízellátásukról mesterséges szűrés utján gondoskodni. Különös és egyedül a zürichi tó vizének kiváló tisztaságával indokolható, hogy ott 6 méteres szűrési sebességet vettek alapul, holott a normális szűrési sebesség tudvalevőleg 2 — 3 méter. Az ú berendezés eredménye minden tekintetben kielégítő. A tanulmány-út utolsó harmadik cyclusába Felső-Németország vízmüvei vétettek fel. Miután a vízműre vonatkozó előmunkálati adatok szerint e tanács és a főváros között a tények tekintetében is lényeges nézeteltérések forogtak fenn, ezélszerü- nek véltük, hogy ebben a tanulmányban a főváros is részt vegyen. így történt, hogy kezdeményezésünkre a fővárosi tanács Lechner Lajos középitési igazgatót és Kun Gyula tanácsnokot megbízta, hogy saját küldötteinkhez: Rupp Imre ministeri tanácsos és Wohlfarth Henrik ministeri felügyelőhöz csatlakozva, a felső-németországi vízmüveket szintén tanulmányozzák. Az igy alakult bizottsághoz az ügy iránti kiváló érdeklődésénél fogva önkéntesen csatlakozott még Pucher József közmunkatanácsi tag, kinek buzgalmáért, fáradozásaiért és áldozatkészségéért, melynél fogva utazása költségeit sajátjából viselte, e helyütt is köszönetét mondani kedves kötelességünknek ismerjük. Tanulmányozta a bizottmány nevezetesen a következő városok vízmüveit, u. m.: Boroszló, Berlin, Stettin, Lübeck, Kiel, Hamburg, Altona, Bréma, Hannover, Braunschweig, Magdeburg, Lipcse és Drezda. Ezek közül a kiéli, hannoveri, lipcsei és drezdai vízművek talaj-, illetve forrásvizet, a többi pedig mesterségesen szűrt vizet szolgáltatnak, Hamburg kivételével, hol egyelőre csak üllepedés utján tisztított vizet használnak, de a városnak már elfogadott kész terve van a mesterséges homokszűrőágyak építésére. A nálunk folyó vitára nézve e tanulmány-út igen nevezetes eredménynyel járt, megerősítve e tanácsot ama meggyőződésében, hogy egyfelől a természetes szűrés rendszere, mint nálunk, úgy sok más helyütt is csalódásra vezetett; hogy másfelől a mesterséges homokszűrök a várakozásnak mindenütt megfelelnek. A mi különösen az előbbi rendszer megbizhatlanságát illeti, Kiel és Hannoverben kimutatta a tapasztalat, hogy a vízmű távolról sem szolgáltatja azt a mennyiséget, melyre az előzetes vizsgálatok és kutatások alapján bizton véltek számíthatni. Berlin és Lipcse pedig abból a szempontból tanulságos, hogy kutvizük elromlott, élvezhetlenné vált és oda vezetett, hogy Berlinben a mesterséges szűrés rendszere alapján új vízmüvet építeni, Lipcsében pedig a kutvizet homokszürőkön tisztítani voltak kénytelenek. Lipcse azóta szintén új vízmüvet épített, a természetes szűrés elve alapján; ez eddigelé jó vizet ad ugyan, de csak egy év óta lévén használatban, a viz minősége és mennyisége tekintetében véglegesen Ítélni még nem lehet.
