Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
IV. Vizvezeték
— 69 — Azon állításra vonatkozólag, mintha a budai viz romlanék, megjegyzi, hogy ezt a chemikusok tagadják. Nagy városok vízellátása tekintetében most folyik az eszmék tisztázódása, de a kérdés eldöntve még nincsen. Ennek pedig nem tanácsos elibe vágni, azért tette szóló a városnak ismeretes javaslatát, hogy a vízmű Káposztás-Megyeren egyelőre 60.000 köbméter szállítására építtessék ki. De ez csak egyéni véleménye, a főváros mást fogadott el. Kun Gyula szerint nem az a kérdés, mesterséges vagy természetes szűrőink legyenek-e, hanem hogyan lehet a fővárost jó, egészséges és elegendő vízzel egy generation át minden tekintetben legczélszerűbben ellátni. Ezt kell elhatározni, aztán majd gondoskodhatunk tovább. Ennélfogva nem kellene a főváros által elfogadott javaslattal a műszaki osztály javaslatát szembeállítani, mert a kettő között párhuzamot vonni nem lehet. A műszaki osztály jelentése nem positiv munka, a fővárosé sokkal több számításon és előmérésen alapul és megérett a kivitelre. így legyen a műszaki osztály javaslata is kidolgozva, mert a mint az most előttünk fekszik, ellene sok tekintetben lényeges aggodalmai vannak. Nevezetesen azt állítja a műszaki osztály, hogy a természetes szűrők bedugulnak és a saját mesterséges szűrőihez ilyen fajta természetes előszűrőn akarja a vizet szerezni, melynek épen a műszaki osztály véleménye szerint szintén el kell dugulni s tehát a czélt el nem érhetjük. Továbbá az ó-budai Dunaágnak fenék-gátak által elfoglalandó területén az előszűrők nemcsak a Dunából fognak vizet kapni, hanem a szomszédos mocsarakból is, melyek telvék vizi- állatokkal. A káposztásmegyeri gyülcsőre vonatkozólag a műszaki osztály az ottani mocsarakat fertőzés tényezőjének állítja, a saját szűrőit pedig ettől nem félti. Óhajtaná ennek az okát megfejtve, vagy kimutatva látni azt, miképen alteráltatnék a költségvetés, ha az előszűrő a fertőző alvizektől megkiméltetnék. Szóló a szándékolt mesterséges szűrőágyakkal sincsen tisztában, mert erre a műszaki osztály nem mond semmit, holott ez nagyon fontos, mert Piefke bebizonyította, hogy minden folyóhoz más és más szűrő kell. Az algák embrióit mesterséges szűrőkkel kidobni nem lehet. E miatt 1882-ben Berlinben is kétségbe voltak esve. Megengedi különben, hogy rendes körülmények között a Duna vizét meg lehetne mesterséges szűrőkkel tisztítani; de pl. nagy záporesők alkalmával abban temérdek iszap és suspendalt vörös agyag van s ilyenkor azt lehetetlennek tartja megtisztítani. A vízvezetéki igazgatóság tett is erre nézve a pesti oldalon próbákat, de Piefke szűrőjével az opalizálást nem bírták belőle kiverni. Egy másik szűrt egy félóráig és megtagadta a szolgálatot, a Gerzon-féle pedig nem ért semmit; ennélfogva szerkesztettek ők maguk egyet, 1 D-méter terjedelemben, az jól szűrt, de csak egy óráig. . A helyes összehasonlithatás okából a mesterséges szűrők költségvetését ugyanazon szolgáltatási képességre kell egybeállitani, mint azt a főváros tervénél találjuk. Határozott feleletet kívánna továbbá a műszaki osztálytól arra nézve is, teljesen megvan-e győződve, hogy az általa szerkesztendő szűrőkkel a vizellálás biztosítva lesz? Végre a műszaki osztály javaslatának a negyedik hid olyan feltétele, mely
