Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
IV. Vizvezeték
— 48 — Mi 1-50-ben veszszük fel és az elméleti képlet a gyakorlati valósághoz alkalmazkodva ez esetben igy hangzik: M = h. s. 1. 1 *50? illetőleg M = l*io X 2*50 X 4.800 X 1*50; vagy ismét 60.000 köbméter vizszük, , ± 60.000 ségletet véve fel, 1 = ~l-io X X 1 so = 14.545, vagyis a tapasztalási tényezőkkel is számot vetve, 60.000 köbméter viznyerés czéljából még mindig 14'5 kilométer gyülcső mutatkozik szükségesnek. De talán azt lehetne mondani, hogy hiszen a Duna vízállása ritkán s akkor is csak télen apad le 0-ra. Eltekintve attól, hogy vízmüvek építésénél okvetlenül a legrosszabb eshetőségekkel kell számot vetni, a lánczhid-hivatalnál megtekinthető naponkinti feljegyzések mutatják, hogy a vízállás nemcsak télen, hanem az év minden szakában nem ritkán közeledik a 0-hoz; igy pl. 1882. márczius 1-én volt 1.08 méter, 1881. augusztus 11-én volt 1 *63 méter és ezen vízállás hosszabb ideig tartott. Ha tehát el is hagyjuk a legkedvezőtlenebb vízállást és a gyakrabban s az év minden szakában beállhatót veszszük, a képletbeli h. még mindig nem tehető többre, mint legfeljebb 2-to méterre, mely esetben 60.000 köbméter viz nyerhetésére a gyűlcsővet szintén nem volna szabad 7.200 méternél rövidebbre építeni. Tervező a vízmennyiség számításánál a folyó-és a szivó-akna víztükör-különbségét veszi egyik alapul; de a víztükör-különbség csak annyiban jöhet figyelembe, a mennyiben általa szabályozzuk a szűrési sebességet, hogy ez 2‘5 méternél nagyobb ne legyen. E megjegyzés után tovább megyünk számításunkban és azt mondjuk, hogy minimumban 60.000 köbméter vizet 7.200 méteres gyűlcsőből sem nyerhetünk, mert e számítás csak azon esetben állhatna meg, ha a gyülcső minden folyó métere egyenlő vízmennyiséget adna, a mi tényleg másként van. A tervezet ismertetésénél említettük, hogy a gyűlcsatorna két szárnya eséssel bir a közepén elhelyezendő szivattyú-telep felé. Ezen esés az éjszakra fekvő szárnyban V4ooo; viszont a folyó is természetes eséssel bir és ez átlag V15ooo. Összevetve e két rendbeli esést, kitűnik, hogy a gyűlcsatorna éjszaki szárnya, a szivattyúteleptől 2.250 méter távolságra a helybeli semponton fog feküdni. Ennélfogva mindazon időben, midőn a Duna vízállása alacsony, a gyűlcsatornának az említett távolságon túl fekvő része csak igen csekély szűrőfelülettel bírna, vagy épen üresen állana. Még rosszabbul vagyunk a gyűlcsatorna déli szárnyával, mely a szivattyú-teleptől kezdve Vx5°o lejtőben emelkedik, a Duna pedig esik, következőleg a gyűlcsatorna még közelebb jut a sempontra és helyezkedik a sempont fölé. Látható ezekből, hogy a gyűlcsatorna kilátásba vett meghosszabbítása már műszaki okoknál fogva teljesen czéltalan. Ezeken felül azonban figyelembe jön még az is, hogy a gyűlcsatorna éjszak felé magából a természetes lecsapolással biró faluból * eredhető fertőzés, dél felé pedig az enyvgyárból eredhető fertőzés miatt nem nyerhet kiterjesztést. * Dunakesz közelében mélyített furlyukakból vett víz elemzése hiányzik ; de a falu mellett levő egyik kú vize után ítélve, már felette gyanús.