Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
IX. Vasutak
Vasutak. A jelentésünk tárgyát képező időszak mindenkorra nevezetes marad arról, hogy a helyi közlekedésre szánt vasutak létesítése körül valóságos versenygés fejlődött ki. Nyilatkozott ez főleg abban, hogy a budapesti közúti vaspályatársaság mellett, mely eddig egyedüli volt a fővárosban, idegen pénzerővel második vállalat keletkezett. E második vállalat létrejövetelének útjában némi nehézséget képezett az az előjog, melyet a főváros a budapesti közúti vaspályatársulatnak új közúti vaspályái vonalakra nézve szerződésileg biztosított; de e nehézséget az új vállalat megkerülte oly formán, hogy az általa elnyerni óhajtott vonalakat a lóerejü üzem mellőzésével gőzüzemre tervezte. S miután a régi társulat kísérlete, említett előjogának oly értelmezést adni, mintha az — tekintet nélkül az üzem minéműségére — általában minden közúti vaspályái vonalra vonatkoznék, a magas kormány ellenkező értelmű határozatán meghiúsult, az új vállalattal a tárgyalások felvétettek. így jött létre a »Budapesti városi vasút Siemens és Halske« czég alatt az új vállalat, elnyerve a stáczió-utczai, a Podmaniczky-utczai és a köztemetői vonalakat. Másfelől a budapesti közúti vaspálya-társulat sem maradott tétlen, erélyesen neki látván a helyi érdekű vasutak építésének, melyek a fővárost a szomszédos falvakkal hozták kapcsolatba. A két vállalat együttes tevékenységének az eredménye, hogy a főváros közlekedési eszközeinek fejlesztése terén évtizedek alatt nem történt annyi, mint a legutolsó három évben. Különös vívmánya marad ez időszaknak az is, hogy itt veszi kezdetét a villamos üzem alkalmazása, a miben Európa minden városát megelőztük. A géperejű közúti vaspályák, fogaskerekű vasntak és siklók engedélyezésének szabályozása. Mielőtt az egyes vasúti ügyekre térnénk át, szólanunk kell arról a szabályzatról, mely a czímben megjelölt vaspályák engedélyezése iránt intézkedik.
