Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)

V. Épitési szabályok

— 129

hámorművek,

az egészségre ártalmas hatányokat szolgáltató vegyészeti gyárak, s jelesül: a kén, kénsav, szénszulfid, chlórmész és phosphorgyárak, valamint az ólom, czink, bárium, árzen, antimonium és higanyvegyületek előállitására szolgáló gyárak, gyors-fehéritők, firnász (Firneisz) főzdék,

keményitő és keményitő-szörp-gyárak (a mennyiben csirizt is gyártanak), paraffin, kátrányos ponyva, bélhur, házfedő-papir és nemez előállitására szolgáló gyárak,

vérlug, enyv és szappanfőzdék,

csontégetők, csontszáritók, csontzuzók, csontfözők, csontfehéritők, csont és rongy-gyűjtő és osztályozó telepek,

állati szőr elkészítésére szánt telepek,

faggyú-olvasztók, gyertyaöntők (kivéve a kész stearinból való gyertyaöntést), vágóhidak (ide nem értve a hentes sertésvágó helyeit addig, mig ezek számára is külön közvágóhíd állittatik fel),

timár-műhelyek és bőrgyárak (a mennyiben nyers állati bőrök előkészítésével foglalkoznak, ide nem értve tehát a bőr kikészítő és fehér tímár-üzleteket) trágyagyárak,

dögnyuzó helyek, a len- és kenderáztató-telepek, továbbá azok, melyek az illetékes hatóságok által még ezek közé fognak soroztatni, a főváros területén csak az e czélra kijelölt külön területeken létesíthetők.

A fentebb elősorolt gyárak és iparvállalatok megtelepítésére kijelölt külön területet magában foglalja:

A) a főváros pesti részén: a Ferencz- és József-külvárosok külsőbb vidékét képező azon területet, melyet a gubacsi határnál kezdődő Dunapart felfelé egész a liliom-utczáig, innét a liliom-utcza a mester-utczáig, a mester-utcza a gyep-utczáig, a gyep-utcza a mester-utczától az üllői-útig, innét az üllői-úton át a Ludoviceum-utcza, Illés-utcza, Kalvária-tér, Karpfenstein-utcza egész a József-utczáig, ez ki a temető- utig, a temető-út a kőbányai-utig, a kőbányai-ót, kápolna-út jobboldala, az ennek folytatását képező (még jövőben létesítendő út), továbbá a vízvezeték medencze-telepe mögötti út jobboldala egész a magyar államvasutig, s ezen keresztül és vele párhuzamosan egész a rákos-keresztúri határig, illetve a befásitási övezetig terjedőleg létesítendő út jobboldala határol,

B) a budai oldalon délen fekvő azon területet, mely a Gellért-hegy alatt a Sáros-fürdőnél kezdődő szabályozott Dunapart és a székesfehérvári út között lefelé egész a határig terjed.

A jelen §. első szakaszában felsorolt gyári és iparvállalatok létesítésére szükséges építési és ipartelepitvényi engedély másutt, mint a fentebb A) és B) pontok alatt körülirt területen, továbbá ezen területen is a soroksári-utcza, üllői-út és stáczió- utcza a régi vámon belül eső részének utczai homlokzatain meg nem adathatik.

E tekintetben kisipar vagy nagyipar és gyár közt különbség nem tétetik.

17