Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
I. Szabályozás
6 lehetne; rámutatva másfelől arra a nagy előnyre, hogy a mennyiben a sétány egész hosszában egyszerre rendbehozatik, e körülmény kedvező kihatással volna a mutatkozó épitési kedv fokozódására s annak a rendkívüli adómentesség mellett újabb erős tápot adna: nagyon kívánatosnak jeleztük a főváros előtt a teljes rendezést. A költségeket illetőleg a főváros azt a felfogást igyekezett érvényesíteni, hogy miután a bástya-sétány végleges fekszineit mi állapítottuk meg és a kivitelt is kezdeményeztük: ezért a költségek felét viseljük. Természetes, hogy ez a felfogás meg nem állhat az 1870. évi X. t.-czikkel szemben, melynél fogva a fővárosban a fekszinek megállapítására általában e tanács van hivatva, a nélkül, hogy a kivitel költségeit viselni tartoznék. A másik indok, hogy a kivitelt mi kezdeményeztük, szintén nem bir törvényes alappal, mert a hivatkozott törvényben meghatározott ügykörünkben ott, a hol arra szükség van, egyenesen feladatunk kezdeményezőleg fellépni, de ebből a főváros következtetésére jutni teljességgel nem lehet. A költségek megosztását tehát már elvi szempontból mereven elleneznünk kellett. Minthogy azonban a főváros mérnöki hivatala a teljes rendezés költségeit mintegy 32.000 írtban számította ki s műszaki osztályunk költségvetése alapján részünkről meg voltunk győződve, hogy a munkálat kivitele jelentékenyen kevesebb költségbe fog kerülni, de ez iránt a fővárost megnyugtatni nem sikerült: azt az ajánlatot tettük a fővárosnak, hogy általa fizetendő 25.000 írtért a rendezést saját koczkázatunkra végrehajtjuk. E fordulattal a bástya-sétány rendezésének sorsa biztosítva lett, mert a főváros hozzájárulásképen csaknem 19.000 irtot már előbb felajánlván, ajánlatunk elfogadása elől ki nem térhetett. Az igy létrejött megegyezés a magas kormány jóváhagyását is kinyervén, a munka 1887-ben, miután előbb a sétány régi állapotát fényképek utján megörökítettük, kezdetét vette s a faültetés kivételével még azon évben be is fejeztetett. A leásás mérve a régi fekszinhez viszonyítva O'őo — 2#7o métert tett ki; a bástya falai — a köralakú kiugrások kivételével — a leásás mérvéig lebontattak s a mellvédfalak újból falaztattak; a sétánynak a lovas útra vezető lejtője szabályoztatott, begyepesittetett s rajta karfákkal ellátva a lovas útra vezető 5 lejáró készíttetett; továbbá a sétány külső szélén egy fasor ültettetett. A házak mentén előbb létezett második fasor végleg elmaradt, mert itt a fák a leásás következtében köves, sziklás talajra jutva, nem igen élhetnének meg s mert ezt a szabadabb légjárat és kilátás kedvéért az érdekelt háztulajdonosok is igy kívánták. A mi a felmerült tényleges költségeket illeti, a vállalkozók végszámláját 23.693 írtban állapítottuk meg és ez a fővárossal szemben igazolja előzetes számításunk helyességét. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ezen felül még mintegy 3.600 frt kiadásunk volt, mert méltányossági szempontból a vízvezetéki csövek, továbbá a régi padok áthelyezésének és a fasor ültetésének költségeit a fővárosnak megtérítettük, egy háztulajdonosnak a sétány területébe benyúlt pincze - részéért 600 frt kártalanítást adtunk és az új fákat gyepkoszorúkkal láttattuk el. így a vár szabályozásának jelentékeny alkatrésze aránylag kevés költséggel
