Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1884, 1885

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1884. évi működéséről - III. Nagy körút

19 — hogy valaki egy, a közlekedéstől elzárt ponton, hol sem járda és kocsiút, sem viz- vezeték, sem csatorna és világítás nincsen, oly költséges építkezésbe bocsátkozzék, nem is említve azon lankasztó befolyást, melyet a telektulajdonosoknak a kisajátí­tási költségekhez V4 részben való hozzájárulásának ismeretlen terhe az épitkezési kedvre gyakorolhat. A vállalkozási szellem az 1873. évi pénzválság bénító hatása alól csakhamar kibontakozván, az ipar és kereskedelem minden ágában újra örvendetes élénkség állott be, s mindinkább érezhetőbbé vált a nagy-kőrút megnyitásának szüksége, mely a közvéleményt is hangos felszólításra indította a nagy-kőrút létesítése mellett. Ezen közvélemény kifolyásának volt tekintendő a budapesti ipar- és kereskedelmi kamarának a m. kormányhoz e tárgyban intézett felirata, mely véleményezés végett kiadatván a közmunkák tanácsának, ez elérkezettnek vélte a várva várt alkalmat arra, hogy a nagy-körútnak a napirendről hoszzú ideig levett ügyét újból szőnyegre hozza és annak előbbre vitelét eszközölje, annál is inkább, mert valóban lehetetlen­ségnek látszott továbbra is arra várni, hogy a nagy-körút az ennek vonalán a sza­bályozásnak megfelelőleg kiviendő építkezések által fog létre jönni. A közmunkák tanácsa ennélfogva komoly megfontolás tárgyává tevén a módokat, melyek a nagy-körút eszméjének megvalósítására szolgálhatnak, a buda­pesti kereskedelmi és iparkamra érintett felirata kapcsán felterjesztést intézett a m. kormányhoz, melyben kifejtvén a nagy-kőrúthoz fűződő, halmazra menő, fontosabbnál fontosabb érdekeket, s megérintvén a pénzpiacz kedvező viszonyait, a körút meg­nyitása és kiépítéséhez szükséges költségeket az állam garantiája mellett eszközlendő hitelművelet útján kívánta előteremteni, mely hitelműveletnek kerekszámban 6,500,000 írtra kellett volna irányulnia, nem mintha még ily összeg volna szükséges a körút léte­sítésére, hanem hogy megtéríthetők legyenek egyúttal azon előlegek is, melyek részint a törvényhozás által, részint a m. kormány által saját felelősségére korábban a szó­ban forgó czélra engedélyeztettek. A m. kormány azonban az ajánlatba hozott hitelműveletet nem találta idő­szerűnek, mindazonáltal elismervén a nagy-körút létesítésének továbbra nem halo­gatható szükséget, a pénzkérdés megoldására nézve egy másik módozatot pendített meg, mely mellett az államkincstár közvetlen igénybe vételének mellőzésével is nagyobb összeg volna a körút czéljára fordítható. Tudva levő dolog, hogy a sugár-út létesítésére is adatott a közmunkák tanácsának előleg, mely részben visszafizettetvén, 1881-ben, s máig is még 1.716,793 frt 14 krban áll fenn. Ez azon, most már kész­pénzben meglevő összeg, melyet a m. kormány mint olyant jelölt meg, mely a kör-út czéljára részben igénybe vehető volna. Időközben a főváros általános csatornázásnak ügye is nevezetes fordulatot vett s remélni lehet, hogy a kivitel is mielőbb kezdetét veendi. Ez általános csator­názásnak legfontosabb részét a nagy-körút vonalában vezetendő fő gyűjtőcsatorna képezi. E fő gyűjtő első sorban fog kiépítés alá kerülni, minek természetes folyo­mányaként annak parancsoló szüksége áll be, hogy a nagy-körút idejében, minden­esetre pedig a csatornaépítést legalább nehány hónappal megelőzőleg megnyittassék

Next

/
Thumbnails
Contents