Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1881, 1882, 1883 (Budapest, 1883, 1884)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1881. évi működéséről - II. Nagy körút
12 Ezen 6.500,000 forintnyi kölcsönt tisztán és kizárólag «a Duna-szabályozás által nyert és tulajdonunkat képezendő legfeljebb 2.000,000 forint értékű s csak hosszú idő alatt értékesíthető ingatlanokra felvenni nem sikerülhet s bárki legyen a kölcsönt-adó, az egészen jogosan más biztosítéki alapot fog igényelni. A közmunkák tanácsa ily biztosítási alappal nem rendelkezik, mert az egyedüli érték, melyet kezel, a sugárúti ingatlanok egy más állami előleg visszafizetésére szolgálnak. Nem marad tehát egyéb hátra, mint a fent jelzett 6.500,000 forintnyi kölcsönnek az állam biztosítása, vagyis garantiája mellett leendő felvétele. Kétségtelenül nagy áldozat, melyet az állam a törvényhozás engedelmével a főváros javára hozna, de igénytelen nézetünk szerint talán mégis volna hozható, mert eltekintve azon nagy közlekedési, forgalmi és egészségi érdekektől, melyeket fentebb részletesen előadtunk és melyek által a főváros ipara és kereskedése s igy mint az ország középpontján az egész ország ipara és kereskedése is nagy lendületet venne, talán nem felesleges jeleznünk, hogy eltekintve a közvetett adóktól, melyekből az oroszlán-rész a fővárosra háramlik, az egész ország egyenes állami adójának körülbelül 10°/0-át épen a főváros fizeti. De e mellett még felemlitendőnek tartjuk, hogy az állam által hozandó áldozat mégis némileg enyhít telik azon összegek által, melyek a kikötendő évi törlesztési részletek fedezésére szolgálhatnának. A jelen pénzügyi viszonyok között ugyanis fel szabad tételeznünk, hogy a kívánt összeget 6°/0 kamatozás és 1 °/0 törlesztésre 80 évi időtartamra kölcsön lehet nyerni és e szerint a 6,500.000 forintnyi tőkének évi kamat és törlesztési részlete 455.000 forint volna. Ezen évi 455.000 forintnyi törlesztési részlet fedezésére szolgálnának: 1- ször. A Duna-szabályozás által nyert telkek eladási árai, melyekre nézve megjegyezzük, a) hogy azoknak fent kitett 2,000.000 forintnyi értéke reményeljük szaporodni fog az által, hogy a főváros azok nagy részét át fogja engedni, mert hiszen az általa tervezett csatornázás lehetővé tételére nyittatik ki a nagy körút, mi nélkül neki kellett volna néhány millió költséggel a kisajátításokat eszközölni, és b) hogy a telkek értéke a főváros fejlődésével önmagától emelkedik, de különösen emelkedend némely telektömbök értéke az országháznak a felső Duna-parton kiszemelt telken leendő építésének esetében. De ezen több, mint valószínű értékemelkedésektől eltekintve, s csak a 2,000.000 forint értéket és 20 évi eladási cyclust tartva szem előtt, e réven évenként befolyand 100.000 forint. 2- szor. Az 1871. évi 42-dik törvényczikk 7-dik §-ának rendelkezése szerint a nagy körút egyes szakaszainak kinyitása esetében tartoznak a körútra homlokzattal biró telkek és házak tulajdonosai a kisajátítási költségek x/4 részét megtéríteni, mi annál méltányosabb, mert az eddigi ferde, irány tálán, egymásba ütköző szűk utczák helyett ingatlanságaik egy széles, szabályozott s a főváros fő forgalmi erét képezendő útra fognak nyílni és rendkívüli adó- mentességben fognak részesülni, s igy értékükben kiszámithatlanul fognak növekedni; de méltányos leginkább azért, mert telkeik homlokzata mentében teljesen kész asphalt járdákkal, csatornákkal, viz- és légszeszvezetékkel ellátott, fasorokkal díszített, a kényelem és szépség minden igényeinek megfelelő boulevardot nyerendnek, mely munkálatoknak költségeit legnagyobb részben sajátjukból volnának kénytelenek a főváros bármely más részében viselni, mely költség önmagában csaknem fölülmúlná a kisajátítás czimén a törvény által követelt V4 részbeni hozzájárulási kötelezettséget. Miután pedig a nagy körút egész vonalának kisajátítási költsége — miként már fentebb előadtuk — összesen és kerekszámban 4,700.000 forintra fog rúgni, s igy annak
