Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1881, 1882, 1883 (Budapest, 1883, 1884)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1883. évi működéséről - V. Vízvezeték
Ennélfogva az eredeti költségvetés 213.288 frt 12 krral lett túlhaladva. Ezen több költség, mind a mellett, hogy tényleg a műnek egyik főrésze csak részben lett kiépítve, mégis indokolást talál abban, hogy számos munkák az eredeti tervben és költségvetésben, felvéve nem voltak, így például az árviz elleni összes véd- művek stb. Indokolva van továbbá azáltal, hogy az építmények költségvetéseiben az egységárak oly csekélyre voltak felvéve, hogy azok mellett az illető müveket létesíteni előreláthatólag lehetetlen volt. Minden túlkiadás daczára mondhatni azonban, hogy a műre fordított költség nem túlságos. — E helyütt meg kell említeni, hogy a kiadások még most sem szűntek meg, a mennyiben főleg a csőhálózatnak kiegészítése czéljából az első öt vagy hat év alatt évenként átlagosan 40—50.000 frt fo«- szükségeltetni. Nem mondhatjuk, hogy a jobbparti vHmű minden tekintetben a lehető legjobb volna, mert vannak hiányai is, melyek annál inkább volnának kifogásolhatók, mivel túlnyomó nagy részben elkerülhetők lettek volna; de ezek mellett is kétségen felül álló tény, miszerint annak létesítése igen üdvös hatással volt ezen városrész jóllétének fokozására, különösen egészségi szempontból. Bizonyos, hogy a legfőbb czél, a lakosságnak jó vizzel ellátása, eléretett, legalább az eddigi tapasztalat szerint, a szekértők a budai vízmű vizét kifogástalan jó minőségűnek találván. Ä jobbparti város részben az általános tervezetben foglaltakon felül a következő csőfektetések engedélyeztettek, m m.: az I. kér. fehérvári út mentén a Lágymányos alsóbb részeinek ellátása czéljából ; a II. kér. kis Rókus utczában; a II. kér. vízivárosi temetőbe vezető cső vezet. Ezeken kívül kiterjesztetett a csőhálózat az I. kér. Istenhegy és Orbánliegy számos pontjára. A vízvezeték vizének használatáért Budán, ép úgy mint Pesten piécenként J frt 50 krt és mulató kertekért □ ölenként 10 krnyi díj fizetendő, s külömbség csupán ott van, hogy míg a balparton csak a vízvezetékkel berendezett ingatlanok után szedetik dij, addig Budán minden beltelki ingatlan vízdíj alá esik, tekintet nélkül arra, össze van-e kötve a vízvezetékkel vagy nem. Az érintett külömbség abban találja indokát, hogy Budán igen sok apró ház van, melyeket vízvezetékkel berendezni az illető tulajdonosok bizonnyára nem találnák érdemesnek. Hogy azonban a vízvezetéki vállalatra ebből származható hátrányok elkerültessenek, s hogy másrészt a lakosság mindenesetre használhassa a vízvezetéki vizet, e kettős czél az által mutatkozott elérhetőnek, ha egyfelől a vízdíj a mondott értelemben általánosan kötelezővé tétetik, másrészt azonban a vízvezeték is, a lakosságra megfelelő pontokon nyilvános közkutak felállításával könnyen hozzáférhetővé és használhatóvá tétetik. A főváros a budai kültelki vízvezetéket pénzügyileg a beltelkitől különválasztva óhajtván kezelni, a kültelkekre külön vízdíjszabályzatot alkotott s miután a kültelki vízvezetéknek úgy előállítása mint üzeme is a beltelkinél tetemesen több költséggel jár, a vízdíjat a kültelkekre nézve a közönséges tételek kétszeresében kívánta megállapítani. Az erre vonatkozó szabályzatot jóváhagyás előtt a nagyméltó
