Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1881, 1882, 1883 (Budapest, 1883, 1884)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1881. évi működéséről - Bevezetés
3 Miután azonban a helyreállítási munkálatokkal szerfelett sietnünk kellett, nemcsak ezen útvonal főleg tavaszszal rendkívüli élénk forgalmára való tekintetből, hanem azon indokból is, mert a trónörökös 0 fensége magas menyegzői látogatásával ép ez időben szerencséltetvén fővárosunkat, a sugárutat teljesen rozzant állapotában nem véltük szégyen nélkül meghagyhatni; uj burkolati nemnek alkalmazása pedig az említett kegyelmes látogatás idejéig, május 18-ikáig merőben lehetetlen volt; miután továbbá más burkolati nemek iránt kellő tapasztalatok birtokában még nem voltunk, úgy, hogy sem egyik, sem másikra nézve megnyugvással nem határozhattunk: ezeknél fogva meg kellett maradnunk a faburkolat mellett és tényleg ennek kijavítását rendeltük el. A helyreállítási munkálatok ennek következtében ápril 19-én megindittattak és éjjel-nappal szakadatlanul folytat!atván, május 17-ig minden erő megfeszítéssel be is fejeztettek. Az ebből származó költségek 49197 frt 77 krra rúgnak, mely összeg az eredetileg szerződött vállalkozó által letett óvadékban fedezetét találja. A sugárúti faburkolat igy legalább egy ideig bizonyára tűrhető állapotban leend s ez alatt alkalmunk lesz más burkolati nemek iránt próbák megejtése utján tapasztalatokat szerezni, hogy a végleges burkolat iránt határozhassunk; mi hosszabb időre már csak azért sem lesz elodázható, mert a jelenlegi burkolat fentartása a többször említett óvadékot csakhamar teljesen ki fogja meríteni. A nagy körutat illetőleg az eddig már mondottakon kívül szabadjon a nagyméltó- ságu magy. kir. ministerium kegyes figyelmét a részletekben annak czime alatt előadottakra különösen is felhívnunk, itt csak azt kívánván megjegyezni, hogy tekintetbe véve, miszerint a fővárosnak eddig elért fejlődése, valamint ugyanannak legközelebbről várható sokoldalú gyarapodása egyaránt sürgősen követelik a nagy körút mielőbbi létesítését, mi ez iránt a legszebb reményeket tápláljuk, mert meg vagyunk győződve, hogy a magas kormány szemben a fontosabbnál fontosabb érdekek egész halmazával, melyek csak a nagy körút kiépítésével nyerhetnek valósulást, nem fog áldozatkészségével elzárkózni, sőt ennek — miként alább bővebben megemlitendjük — már is találkoztunk biztató jelével. Nem tehetjük, hogy ez alkalommal meg ne emlékezzünk a budai vízmű létesítéséről is, melylyel. hogy mily súlyosan érzett hiányon lón segítve, ennek feltüntetése végett csak arra kívánunk utalni, hogy, mig a múlt évig csak a vár volt dunavizzel ellátva, addig ez évben már a budai résznek a József-hegyi medencze színvonaláig terjedő beltelkei vízszükséglete is jó minőségű szüritett vízzel láttatott el, mi ezen városrész közegészségi és egyéb viszonyaira kétségtelenül a legjobb kihatással leend. Itt meg kell azonban jegyeznünk, hogy a vár és az ehhez közel fekvő némely utczák már eddig is vízvezetéki vizet használtak, jelesül az utóbbiak a várból nyerték azt; de e berendezésnek azon igen is nagy hátránya volt, hogy a lánczhidépület mellett lévő régi viztelep a szükséglethez képest csak korlátolt mennyiségű vizet lévén képes szolgáltatni, gyakran megesett, hogy a közönség épen a nyári hónapokban, tehát midőn legnagyobb szüksége lett volna reá, több napokon által sem nyerhetett abból elégséges vizet. A végleges vízmű létesítésével ez eshetőségnek is eleje vétetett. Meg kell itt továbbá érintenünk a fővárosi közraktárak felépülésének örvendetes tényét is, mely közraktárak rendeltetésüknek már át is adatván, a kereskedői világnak régen táplált óhaja valósulásba ment. 1*
