Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1875, 1876, 1877 (Budapest)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1876. évi műkodéséről - I. A sugárút
2 I. A s u g á r ú t. A sugárút kivitelére vállalkozott szerződő felek: a magyar általános municipalis hitelintézet, a Franco-magyar hank és a báró Erlanger bankház folyó év január hó 26-án kelt előterjesztésükben — hivatkozókig az általános kedvezőtlen üzleti viszonyokra és ebből számozott pénzügyi helyzetükre — kijelentették, hogy elvállalt kötelezettségeiknek egész teljességükben többé meg nem felelhetnek és az ekként beállott bonyodalmakat közös tárgyalások utján, újabb egyezség által vélik tisztázandóknak. Miután a nevezett vállalkozók pénzügyi viszonyai a közmunkák tanácsa előtt ismeretlenek nem voltak, e beadvány tárgyalása, éppen a sugárút létrehozatala érdekében kikerülhető nem volt, s ennélfogva a magas kormány felkéretett, hogy e tárgyalásoknál magát szinte képviseltetni kegyeskedjék. A magas kormány e tárgyalás szükségéről meggyőződvén, a maga részéről Tarkó vits József magyar királyi miniszteri tanácsos és Pallavicini Ede őrgróf, magyar királyi pénzügyminiszteri titkár urakat küldé ki. A fővárosi közmunkák tanácsa részéről kiküldettek : Podmaniczky Frigyes báró elnöklete alatt : Buzetzky Pál, Haris Sándor, Lukáts Antal, Széliéi* Mihály tanácstagok és Ország Sándor magyar királyi osztályfőnök. Végre a vállalkozók nevében teljhatalmú felhatalmazással megjelentek : Zicliy- Ferraris Victor gróf, Lechner Lajos és dr. Kuncz Jenő urak. Az ekként megalakult vegyes bizottság f. év február 10-ke és marczius 10-ke közt nyolcz ülésben tárgyalván, megállapodásait a tanács és magas kormány elébe terjeszté. A tárgyalások kezdeténél felhivattak a vállalkozók képviselői, hogy javaslataikat határozattan formulázzák, minek folytán azon kérelemnek adtak kifejezést, ,,hogy a sugárút létesitése tekintetéből megszerzett ingatlanok átvételére és beépítésére elvállalt terhes kötelességek alól, bizonyos különösen megállapítandó áldozatok árán teljesen mentessenek fel.“ Ezen kérelem részletes tárgyalása előtt két elvi kérdés merült fel és ugyan: a) czélszeriinek mutatkozik-e a szerződésileg fennálló jogviszonyon és a vállalkozókat terhelő kötelezettségeken egyáltalában változtatni s b) czélszerűbbnek mutatkozik-e a jogviszonyt s a társaság kötelezettségeit bizonyos engedélyezendő kedvezmények árán továbbra is fenntartani, vagy pedig a szerződés teljes feloldásának terére lépni. Az első kérdést illetőleg nem hagyhattuk figyelmen kivtil azon szomorú hitel és üzleti viszonyokat, melyek már három éven által éreztetik romboló hatásukat, s melyek
