Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1874 (Budapest, 1875)

VI. Egyes főbb intézkedések és szabályozások - 13. A füst kellemetlen és káros következményeinek elhárítása

45

kálatok eszközlendők, újabb vitatkozások után abban történt a megállapodás, hogy a kotrások költségei a kormány és főváros által közössen viseltessenek.

Ennek alapján a fővárosi közmunkák tanácsa, mely az egész kérdést kezdeményezte, felhivta úgy a m. kir. közmunka és közlekedési Ministert, valamint a főváros hatóságát, hogy a baj orvoslása iránt általuk teendő intézkedéseket minél gyorsabban végrehajtatni sziveskedjenek.

13. A füst kellemetlen és karos következmenyeinek elhárítása.

A főváros gyáripara az utolsó 7 év alatt örvendetesen emelkedvén, az evvel kapcsolatos kedvező eredmények mellett mindinkább érezhetőkké váltak azon kellemetlenségek is, melyek a gyári kémények flistfellegeivel járnak s mely baj eltávolitása iránt mind sűrűbben emeltetnek panaszok, különösen a gyárak közelében lévő szomszédok részéről.

A fővárosi közmunkák tanácsa tanulmányozta az ügyet s szem előtt tartva a helybeli viszonyokat, módot keresett, miként volna a baj, a gyáripart sújtó vagy nehezítő intézkedések nélkül elhárítható.

Némely részről a külföld példájára, különösen London és Páris városokra utaltatott, hol a füstből származó épp oly kellemetlen, mint az egészségre hátrányos következmények elhárítása tekintetéből füstemésztő készülékek alkalmazása rendeltetett el.

Nevezetesen London város területére nézve 1853. Augustus 20-án országos törvény alkottatott, mely főbb vonásaiban a következőkből áll.

I. pont. Minden a fővárosban használt vagy használandó kémény, mely gőzgépnek, malomnak, gyárnak, vasöntödének s. t. b. (számos üzlet felsoroltatik) vagy más kereskedelmi vagy gyári építménynek szolgál, akként szerkezendő vagy átalakítandó, hogy az általa képződött füstöt eméssze vagy égesse el. — A ki ennek bizonyos határidő (1854. Augustus 1-seje) alatt meg nem felel, és kinek kéményéből ennek folytán kellemetlen és veszélyes gőzök támadnak, sommás eljárás utján 20 írttól 200 írtig terjedő birságban marasztaltatik.

II. pont. Ugyan azt rendeli a Them sen járó gőzösökre nézve.

III. pont. A „füstemésztés“ azonban nem úgy értetik, hogy a füst „egész ösz- szesége“ emésztessék fel s igy a vádlott a birság fizetése alól felmentetik, ha bebizonyítja, hogy mindent megtett, mi a czél elérésére lehetséges.

IV. pont. Az eljárást szabályozza, ha valamely gyár tulajdonosa a hatósági közegnek ellentáll s azoknak a kéményszerkezet vizsgálatát nem engedi.

V. és VI. pontok szinte csak a törvény végrehajtására vonatkoznak.

Hasonló intézkedés történt Páris város területeire nézve az 1854. évi November 11-én kelt rendelettel.

Ez intézkedéseknek az volt következménye, hogy a füst emésztő készülékeknek egész sora lett feltalálva; de az is bebizonyittatott, hogy oly készülék, mely a füstöt teljesen feleméssze illetőleg elégesse, legalább mái napig nem létezik.

Ily körülmények között a fővárosi közmunkák tanácsa nem volt hajlandó a külföldi intézkedést, mely a gyáraknak a drága készülékek beszerzése által tetemes költ-