Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1874 (Budapest, 1875)

VI. Egyes főbb intézkedések és szabályozások - 1. Opera színház

<£51) 29

összeg változást nem fogna szenvedni, sem a költségvetés túllépése által, valamint az esetben sem, ha a valóságos költség a költségvetéssel szemben megtakarítást eredményezne.

31. A végleges terv s költségvetés készüljön el Augusztus 15-re, ezután Augusztus végéig történjenek meg az egyes munkákra vonatkozó szerződések s az építést megelőző előkészületek; az építés maga megkezdendő volna :

1874. September hó 1-én a mely évben be volna fejezhető az alap lerakás ;

az erre szükséges költség :............................................................................. 200,000 frt.

1875. végéig, az épület tető alá volna hozandó;

az erre szükséges költség .......... 800.000 frt.

1876. évben az épület részletes elkészítése volna megkezdendő s egyszersmind megkötendők a szerződések a gépészszel s díszlet festővel; erre

szükséges költség . ......................................................... . . 500,000 frt.

18

77-ben körülbelül Oktober haváig elkészülhetne a dalszínház s meg is nyittathatik ,•

a szükséges költség ez évben ........ 500.000 frt.

Összes költség ....... 2,000,000 frt.

Megjegyezzük hogy az 1876. és 1877-ik évre itt tervezett munkálatok — szerény véleményünk szerint — a körülményekhez képest el is halaszthatók, miután fődolognak s kelléknek azt tartja a bizottság, hogy az építmény maga tető alá kerüljön, mely állapotban, ha például 1 vagy 2 évig meg is maradna az semmi veszélylyel sőt haszonnal járna, mert az épület annál tökéletesebben kiszárad. Ehhez hasonló eljárást nagyobbszerű építményeknél más országokban is szoktak követni.

32. Végre kiváuatosnak tartaná a bizottság, ha az építkezés vezetésére s ellenőrzése czéljából egy felügyelő bizottság szerveztetnék. mely legfeljebb 7 tagból állana.

E bizottság hatásköre a következőkre terjeszkedhetnék ki :

1. Az építkezés megkezdhetéséhez szükséges előkészületek megtétele, milyenek az építési hely elrendezése, s az illető hatóságokkal ez érdemben folytatandó tárgyalások.

2. Az elkészült tervek átvizsgálása s megítélése annak: vájjon megfelelnek-e az építési utasításban elősorolt követelményeknek.

3. Az építést vezető épitészszel a művezetői dij iránt kötendő szerződés pontozatainak megállapítása.

4. Az építési tervek a hatóság által történendő mennél gyorsabb jóváhagyásának kieszközlése.

5. Javaslatot tenni az iránt, mi módon eszközöltessék az építés maga, egy általános válalkozó- val-e, vagy pedig egységi árak szerint az egyes vállalkozókkal illetőleg iparosokkal kötendő szerződések segélyével.

6. A Minister által jóváhagyott módozat szerint, előre bocsátott pályázat nyomán megkötni az illető szerződést vagy szerződéseket.

7. A megkezdett építkezés alatt megtenni mind azt mi az építkezés vezetésére és ellenőrzése czéljából szükséges.

E bizottságon kívül még szükséges volna egy ellenőr kinevezése, a ki a teljesített munka mennyiségét ellenőrizné, a vállalkozók által benyújtott kereseti kimutatásokkal szemben.

83. Végre szükségesnek tartja a bíráló bizottság felemlíteni, miszerint a netalán felmerülhető s utóbb alig helyrehozható hibák elkerülése czéljából, — a végleges terveket elkészítő építésznek, ez esetben Ybl Miklós urnák, az illető hatóság által egy biztos adatok nyomán kidolgozott fekrajz és lejtméreti kimutatás volna kiszolgáltatandó.

A bíráló bizottságnak most közlött határozata és javaslatai alapján a végleges építési terv készítésével lrbl Miklós budapesti építész lett a nagyméltóságu magyar kir.